Az elsők között lenni nem azt jelenti, hogy „nekünk könnyű”, vagy hogy ne viselné meg a vállalatunkat egy-egy válságos időszak. – Szakmai beszélgetés Szabó Zsolt Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetőjével, állattenyésztési ágazatvezetőjével.
Forrás: Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft.
A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. több mint hetven éves története során a 127 hektáros kisszövetkezetből a térség – és az ország – meghatározó gazdasági szereplőjévé vált. Hajdú-Bihar vármegyében a cég az első 100 vállalkozás között szerepel gazdasági eredmények alapján, és a termelési mennyiségek alapján pedig az egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás. A generációkon átívelő szakmai tudásnak és elkötelezettségnek köszönhetően a társaság ma 3000 hektáron gazdálkodik, amiből több mint 2500 hektár szántóterület. Főbb termékei a tej, a hízósertés, a gabonafélék, az olajos növények, valamint foglalkozik mezőgazdasági szolgáltatásokkal és a villamos energia terén is érdekelt. A Béke Mezőgazdasági Kft. állattenyésztési ágazatokért felelős ügyvezetőjével, Szabó Zsolttal beszélgettünk megújulásról, válságos időszakok túléléséről és takarmányozásról.
Egy sikeres vállalkozás üzletpolitikája az agráriumban sokféle stratégián alapulhat, azonban a Béke Mezőgazdasági Kft. esetében a több lábon állás, az agrárium komplex ágazati szemlélete és a folyamatos megújulás, innováció jelentette a töretlen fejlődés kulcsát az elmúlt 70 év során – nyilatkozta Szabó Zsolt.
A korszerű megoldásokat és az új technológiák alkalmazását nem csak a termelés során használjuk, hanem a cégvezetésben is. 2014-ben alakult át a mezőgazdasági szövetkezet Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft.-vé, ami egyszerűbb döntéshozatalt és hatékonyabb működést tett lehetővé, miközben megőrizte a közösségi értékeket és a szakmai kontinuitást. Kedvező változásokat hozott 2020-ban a Dedőpig Kft., majd 2024-ben a Hajdútáj Kft. vállalatunkba történő beolvadása, amelyek jelentős költségcsökkentést és gyorsabb döntéshozatalt eredményeztek. A vállalatunk irányítását 2026-tól kettős ügyvezetés látja el: Rózsa Zoltán a növénytermesztést, a biogázüzemet, a gépesítést és az üzemeltetést, valamint az éttermet felügyeli, jómagam pedig az állattenyésztési ágazatokért felelek – fűzte hozzá Szabó Zsolt.
Az állattenyésztési ágazatok milyen szerepet töltenek be a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft.-ben?
Az állattenyésztés adja a vállalat árbevételének több mint 80%-át. Tehenészetünk a legjelentősebb, amely 2000 fejőstehénnel és szaporulatukkal az állattenyésztési ágazaton belül az állattenyésztési ágazat árbevételének 75%-át biztosítja. Sertéstenyésztésünk 1000 koca és szaporulatukkal működik. Éves hízó kibocsájtásunk megközelíti a 30000-et.
Nyíltan vállaljuk mi is számtalan más tejtermelő vállalkozáshoz hasonlóan, hogy komoly problémával küzdünk, ugyanis 2025 év végére Európában tejválság alakult ki, miután jelentős készletek ragadtak bent. Nagyon komoly árcsökkenés következett be a tejárakban, így szinte az összes tejtermelő tehenészet csak önköltségi ár alatt tudott – vagy nem is tudott – szerződést kötni a tejfeldolgozókkal. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az európai piacon bennragadt készletek a felesleg levezetése céljából Magyarországra is nagy mennyiségben bejutottak elsősorban sajt-, illetve egyéb feldolgozott tejtermékek. Vállalatunk a tejet szerencsére el tudja adni. Azonban mindezek ellenére önköltségi ár alatti értékesítéssel kell számolnunk – hangsúlyozta Szabó Zsolt.
Ha jól értesültünk, fejlesztéseket terveznek a tejelő tehenészetben is.
Mi is, ahogyan sokan mások, úgy gondoljuk, hogy az ÁTK pályázati lehetőséget maximálisan ki kell használnunk, függetlenül az aktuális tejpiaci helyzettől. Több mint egy éve beadtuk a pályázatot, és már nagyon várjuk a döntést. Beruházásaink során mindig olyan fejlesztéseket igyekszünk megvalósítani, amelyek egyszerre növelik a hatékonyságot, erősítik a versenyképességet és kímélik a környezetet a fenntartható működés érdekében. Mindezek tükrében új fejőház építését tervezzük, amely a technológiai színvonal emelésével és az állatjólét javításával a tejtermelés megbízhatóságát és minőségét erősíti.
Mi az állattenyésztési ágazathoz kapcsolódó beruházásainkat – az új terményüzemmel és a takarmánytárolóval együtt – 9 milliárd forint nagyságrendben tervezzük megvalósítani a közeljövőben. Ennek a beruházási volumennek a gerince közvetlenül a tejtermelő telep és a fejőházunk korszerűsítését szolgálja. Robotos fejőházat, robotos tejitatást és komoly analitikai rendszerrel felszerelt takarmányozási rendszert szeretnénk megvalósítani, ami a költséghatékonyság növelése mellett az állatjólétet is maximálisan kiszolgálja. A beépített technológiák kiválasztásakor a legmodernebb megoldások mellett döntöttünk, és igyekszünk a precíziós gazdálkodás eszköztárát bővíteni, illetve ezáltal csökkenteni a költségeket és a környezetterhelést.
Hogyan valósul meg az állattenyésztési ágazatok takarmányozása?
2600 hektáron takarmánynövényeket termesztünk (bérelt területeken, illetve teljeskörű integrációban) az állattenyésztési ágazatok kiszolgálására és mellette vásárolunk is különböző komponenseket. Összességében elmondhatjuk, hogy saját előállítású takarmányozást valósítunk meg.
A sertéseinket két telepen tartjuk, itt osztjuk meg az 1000 anyakocát. A takarmányozás során a saját termelésű alapanyagok mellé a premixeket, a fehérje- és rostkiegészítőket, valamint a vitaminokat és a toxinkötőket vásároljuk, és azokat saját keverőüzemünkben használjuk fel. Tápjainkat többségében saját magunknak készítjük. Malac-, tenyész-, illetve hízótápjainkat a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. szaktanácsadása mellett és receptúrái szerint állítjuk elő. Kész tápot minimális mennyiségben vásárolunk.
Milyen célokat tűztek ki és milyen tervekkel néznek a jövő elé?
Célunk világos: a múlt értékeire építve, a jelen kihívásaihoz igazodva olyan gazdaságot szeretnénk továbbra is működtetni, amely hosszú távon is stabil, fenntartható és versenyképes. Partnereinkkel és munkatársainkkal együttműködve visszük sikerre ezeket a terveket, hogy méltó módon gyarapítsuk mindazt, amit elődeink ránk hagytak.




