Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok évről évre lehetőséget teremt arra, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a gazdaságok és szakemberek, akik munkájukkal meghatározzák a hazai állattenyésztés fejlődésének irányát. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. idei különdíjjal jutalmazott állattenyésztői kiemelkedő tenyésztési munkájukkal, szakmai elhivatottságukkal és innovatív szemléletükkel érdemelték ki az elismerést. A vállalat által adományozott különdíj azoknak a tenyésztőknek szól, akik gazdaságaikban a korszerű genetika, a modern állattartási technológia és a tudatos takarmányozás alkalmazásával a versenyképes és fenntartható termelés példaértékű megvalósításán dolgoznak. A tenyésztés nem szakma, hanem szenvedély Hevesi István sertéstenyésztő szerint a siker alapja a genetika, az alkalmazkodás és az állatok iránti valódi elhivatottság.

A Hevesi család története a klasszikus háztáji állattartás világából indult: az 1970-es években néhány hízóval kezdődött minden, majd az évek során fokozatosan bővült a gazdaság. A család hamar a sertéstenyésztés felé fordult, azonban az indulást komoly nehézségek is kísérték: járványhelyzetek, hatósági korlátozások és a telephely felszámolása is próbára tette a gazdaságot. Hevesi István azonban már fiatalon eldöntötte, hogy nem adja fel a családi örökséget. A főiskola elvégzése után hazatért, és szüleivel közösen egy teljesen új telep felépítésébe kezdett. A gazdaságot az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztették. Pályázati források segítségével új hizlaldák, korszerű trágyakezelési rendszerek, modern kocatartó épületek és számítógép-vezérelt etetési technológiák valósultak meg. A ma már mintegy 250–270 kocás állományban a hagyományos állattartási szemlélet modern technológiával párosul: az állatok számára kifutók, mélyalmos rendszerek és korszerű hűtőpanelek biztosítják a megfelelő környezetet, miközben a digitális megoldások az egyedi takarmányozást és az állatok folyamatos nyomon követését is lehetővé teszik. A tenyészet középpontjában a genetikai munka áll. Hevesi István közel három évtizede dolgozik a magyar nagyfehér sertés nemesítésén, miközben folyamatosan keresi azokat a nemzetközi genetikai vonalakat, amelyek tovább javíthatják az állomány teljesítményét. Franciaországból, Ausztriából és Németországból is érkeztek tenyészállatok a telepre, a cél pedig minden esetben ugyanaz: egészségesebb, jobb vitalitású, kiváló szaporasági és hizlalási mutatókkal rendelkező állomány kialakítása.

A gazdaság teljes vertikumban működik: a tenyészállatok előállításától a malacnevelésen át egészen a hizlalásig minden folyamat helyben történik. Emellett a növénytermesztés is fontos szerepet kap a működésben, hiszen a mintegy 330 hektáros területen megtermelt takarmányalapanyagok hozzájárulnak a stabil és kiszámítható gazdálkodáshoz. Hevesi István szerint ma már a takarmányozásban és az állatjólétben is alkalmazkodni kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz: a hőség és a szélsőséges időjárás új technológiai megoldásokat követel meg az állattartóktól. Bár a sertéságazat jelenlegi gazdasági helyzete komoly kihívásokat jelent, Hevesi István továbbra is a fejlesztésben és az alkalmazkodásban látja a jövőt. Új beruházásai között szerepel a teljesen automatizált etetési rendszer fejlesztése, a korszerűbb padozati technológia kialakítása, valamint a megújuló energiaforrások – köztük a napelemes rendszerek – beépítése is. A tenyésztő számára azonban a szakma ennél jóval többet jelent. Vallja, hogy a sertéstenyésztéshez nem elég a technológia és a szakmai tudás, valódi elhivatottság is szükséges. „A tenyésztő egy kicsit mindig bogaras ember” – fogalmaz mosolyogva, majd hozzáteszi: az állatokat szeretni kell, mert csak így lehet kihozni belőlük azt a genetikai potenciált, amelyért nap mint nap dolgoznak. A család számára külön öröm, hogy fia is érdeklődik a gazdaság iránt, így remény van arra, hogy a több generációs történet a jövőben is folytatódhat. Legelőre épített minőség Teklovics Ákos juhtenyésztő szerint a tartós eredmények alapja a természetközeli tartás és a következetes tenyésztői munka.

Baranya vármegye északi részén, a Zselic lábánál működik Teklovics Ákos családi gazdasága, amely az elmúlt két évtizedben fokozatosan vált a hazai juhtenyésztés egyik ismert és elismert szereplőjévé. A mintegy 600 hektáron gazdálkodó vállalkozás különlegessége a természetközeli, legelőalapú tartástechnológia, amelyben az állatok szinte egész évben a szabadban tartózkodnak. A gazdaságban ma már közel 46 kilométer villanypásztorrendszer biztosítja a rotációs legeltetést és a korszerű legelőgazdálkodást. A tenyészet alapját egy mintegy 200 anyából álló törzsállomány, valamint egy közel 500 anyás árutermelő juhállomány adja. A gazdaság fő profilja a nagy súlyú vágóbárány előállítása, amelynek jelentős része német piacokra kerül, elsősorban az ott élő muszlim közösségek igényeit kiszolgálva. A tenyészállatok ugyanakkor elsősorban Magyarországon találnak gazdára, de rendszeresen értékesítenek Horvátországba, Romániába és Szerbiába is. A visszatérő vásárlók egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a természetközeli tartásból származó állatok erősebb szervezetűek, hosszabb hasznos élettartamúak és jobban alkalmazkodnak a különböző tartási körülményekhez. Teklovics Ákos szerint a jó tenyésztési eredmények alapja a következetes genetikai munka. A tenyészetben saját tenyésztésű nőivarú állomány dolgozik, míg a kosokat és bakokat elsősorban Franciaországból, Németországból és Ausztriából hozzák be. A burkecske-ágazat kiépítése különösen tudatos döntés volt: amikor a 2010-es évek elején Magyarországon még szinte ismeretlennek számított ez a fajta, a gazdaság már osztrák alapállománnyal kezdte meg a tenyésztést. A gazdaság működésében a növénytermesztés is fontos szerepet tölt be. A saját előállítású lucerna, széna és tömegtakarmány biztos alapot jelent az állomány takarmányozásához, miközben az ökológiai gazdálkodási szemlélet is egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt években. A szélsőséges időjárás és az aszályos időszakok miatt a takarmánybiztonság ma már stratégiai kérdés a gazdaság számára, ezért folyamatosak a fejlesztések a tárolás és a takarmánykészítés területén is.

A telep az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül: új istállók, géptárolók, szénatárolók és takarmányraktárak épültek, miközben a géppark is folyamatosan korszerűsödik. A fejlesztések ellenére Teklovics Ákos tudatosan nem a korlátlan növekedésben látja a jövőt. Véleménye szerint egy bizonyos állatlétszám fölött már nehezebb ugyanazt a minőséget és odafigyelést biztosítani minden egyes állat számára. A tenyésztő szerint ma az ágazat egyik legnagyobb kihívása a megfelelő munkaerő hiánya és a generációváltás kérdése. A családi háttér ugyanakkor stabil alapot ad a működéshez: a gazdaság irányításában ma is aktív szerepet vállal az alapító generáció, miközben a következő generáció is fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi munkában. A szakmai eredmények önmagukért beszélnek. A tenyészet az elmúlt években számos tenyésztési díjat és elismerést nyert el, az idei Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon pedig a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. különdíját is átvehették. Teklovics Ákos számára azonban a legfontosabb visszaigazolást továbbra is az jelenti, hogy vásárlói ajánlják tovább a tenyészetet. „A saját állataink adják el önmagukat” – fogalmaz, ami talán a legerősebb bizonyítéka annak, hogy a következetes tenyésztői munka és az állatok iránti elkötelezettség hosszú távon is eredményre vezet. Stabil genetikai háttérre épített szarvasmarhatartás A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél a komplex agrárstruktúra, a stabil genetikai háttér és a folyamatos fejlesztések biztosítják a hosszú távú versenyképességet.

A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. a hazai agrárszektor egyik sokoldalú és komplex mezőgazdasági vállalkozása, amelynek működése valóban lefedi a teljes vertikumot. A társaság tevékenységi köre a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől kezdve a saját előállítású takarmányok gyártásán át egészen a húsfeldolgozásig és az élelmiszer-értékesítésig terjed. A vállalat több mint 5.000 hektáron folytat precíziós növénytermesztést, amelynek elsődleges feladata a jelentős állatállomány takarmányigényének biztosítása. Az állattenyésztés a társaság egyik meghatározó pillére: a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazat egyaránt jelentős szerepet képvisel a vállalat működésében. A teljes szarvasmarha-állomány közel 3.000 egyedből áll, amelyen belül a tejelő és húshasznú ágazat is kiemelkedő jelentőségű. A Holstein-fríz tejtermelő állomány mintegy 800 tehénből és szaporulatából áll, éves szinten megközelítőleg 6 millió liter tejtermeléssel. A telepen monodiétás takarmányozási rendszert alkalmaznak, amely saját előállítású silókukorica-szilázsra, rozs- és tritikálé-szenázsra, valamint réti szénára épül. A két szerencsi telephely – Mohos Tanya és Vince Tanya – elkülönített technológiai rendszerben működik: külön történik a borjú- és növendéknevelés, valamint az elletés és a tejtermelő állomány kezelése. Az első ellés átlagosan 23 hónapos korban történik, míg a két ellés közötti idő 390–400 nap körül alakul. A húsmarha ágazatban a társaság Charolais fajtával dolgozik, amelyből jelenleg mintegy 400–410 tehén és szaporulata alkotja az állományt. A teljes húsmarha-létszám közel ezer egyedet számlál. A tenyészet 1992 óta törzstenyészetként működik, és a Charolais tenyésztés egyik meghatározó hazai szereplőjének számít. A tenyésztési program középpontjában a kiváló növekedési erélyű, jó borjúnevelő képességű és könnyen ellő állomány fenntartása áll. A genetikai fejlesztésben kiemelt szerepet kap a francia genetika: a társaság nagy arányban alkalmaz mesterséges termékenyítést francia spermával, miközben saját tenyészbikákat is használ a háremrendszerben. A húsmarha-ágazat legelőalapú tartástechnológiával működik: az állatok tavasztól késő őszig a legelőkön tartózkodnak, a téli időszakban pedig saját előállítású tömegtakarmányokra alapozott etetési rendszer biztosítja az ellátásukat. A takarmányozásban cirkos kukoricaszilázs, széna, szalma és saját keverőüzemben előállított abraktakarmány kap szerepet. A vállalat célja a lehető legnagyobb fokú önellátás, ezért a megtermelt növényi alapanyagok döntő része helyben hasznosul.

Az értékesítésben a tenyészállatok és a hízóbikák egyaránt fontos szerepet töltenek be. A választás után 270–280 kilogrammos súlyban értékesített hízóbikák elsősorban exportpiacokra kerülnek, korábban főként Törökországba, jelenleg inkább horvát és belföldi partnerekhez. A tenyészbika-előállítás évente két turnusban zajlik, az állatok egy része saját utánpótlást biztosít, míg a pedigrés tenyészbikák és tenyészüszők belföldi, illetve szlovákiai és romániai tenyészetekhez kerülnek. A sertéstenyésztési ágazat szintén jelentős méretű: a vállalatnál mintegy 1.100 koca termel, az éves kibocsátás pedig megközelíti a 26 ezer hízósertést. Az állatok a társaság saját vágóhídjára és húsfeldolgozó üzemébe kerülnek, ahol prémium és hagyományos húskészítmények, valamint tőkehús és félsertés előállítása történik. A vertikális integráció ezen a területen is jelentős versenyelőnyt biztosít a vállalat számára. A baromfiágazat éves átlagban mintegy 350 ezer tojótyúkkal működik, az éves tojástermelés pedig eléri a 100–120 millió darabot. Az értékesített mennyiség döntő része „A” kategóriás étkezési tojás, emellett a vállalat saját válogató-, csomagoló- és tojásléüzemet is működtet. A társaságnál folyamatosak a fejlesztések. Az elmúlt időszakban istállófelújítások, gépparkmodernizáció és infrastruktúra-fejlesztések valósultak meg, miközben a növénytermesztési ágazatban új traktorok és korszerű technológiák beszerzése is megtörtént. A jövőbeni tervek között szerepel az úthálózat korszerűsítése, a tartástechnológia további fejlesztése és az állattartási körülmények javítása is. A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. működésének alapja a tudatos genetikai munka, a saját takarmánybázis, valamint az egymásra épülő agrárágazatok összehangolt működtetése. A vállalat filozófiája szerint a hosszú távú eredményességet a folyamatos alkalmazkodás, a stabil szakmai háttér és az állatállomány genetikai fejlesztése biztosítja. Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok különdíjasai jól példázzák, hogy a hazai állattenyésztés jövője a szakmai elhivatottságban, a folyamatos fejlesztésekben és a generációkon átívelő tudásban rejlik. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. számára kiemelten fontos, hogy olyan partnerekkel és tenyésztőkkel dolgozhasson együtt, akik a korszerű takarmányozást, a genetikai fejlődést és az állatjóléti szempontokat egyaránt a hosszú távú eredményesség szolgálatába állítják. Az idei díjazottak munkája nemcsak saját gazdaságuk sikerét alapozza meg, hanem példát mutat az egész magyar állattenyésztési ágazat számára is.

Lábszky Edina Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.