A korai takarmányfelvételre történő ösztönzés egyre fontosabbá vált a választási súly növelésében, az almon belüli különbségek csökkentésében és a választás utáni takarmányváltásból eredő stressz mérséklésében. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban ennek egyik hatékony eszköze a folyékony prestarter takarmányok alkalmazása, amelyek a kocatejhez hasonló fizikai forma és alapanyagbázis révén elősegítik a malacok korai takarmányfelvételét, miközben fokozatos átmenetet biztosítanak a gabonaalapú szilárd takarmányokra. Ezekre a szakmai kihívásokra reagálva fejlesztettük ki Platino NEO Liquid prestarter takarmányunkat. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. fejlesztési programja során a folyékony prestarter takarmányok kialakítását a választott malacok emésztésélettani sajátosságaira optimalizált in vitro fehérjeemészthetőségi vizsgálatokkal alapoztuk meg, amely a Platino NEO-SB prestarter koncepciójának alappillére. A termék fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a felhasznált alapanyagok emészthetősége és ízletessége a fiatal malacok emésztésélettani sajátosságaihoz igazodjon, miközben a takarmány fizikai tulajdonságai lehetővé teszik a modern, automatizált, folyékony etetőrendszerekben történő biztonságos és akadálymentes alkalmazást.

Bár a szopós malacok elsődleges tápláléka a kocatej, a korszerű takarmányozási gyakorlatban régóta ismert célkitűzés, hogy a malacok már a fiaztatóban megismerkedjenek a szilárd fázisú takarmányokkal. A szopós malacok viselkedése és emésztőrendszerének fejlettsége azonban sajátos kihívást jelent ebből a szempontból. A kocatej folyékony fizikai formájú, nagy biológiai értékű és könnyen emészthető tápanyagforrás, amelyhez a szopós malacok emésztési folyamatai és táplálkozási viselkedése is jól adaptálódott. Ezzel szemben a hagyományos, száraz fizikai formájú prestarter takarmányok a kocatejhez képest jelentősen eltérő fizikai és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért a fiaztatóban történő kihelyezésük elsősorban hozzászoktatási célt szolgál, miközben tényleges felvételük ebben az életszakaszban rendszerint még korlátozott. A korai takarmányfelvétel kialakításának jelentősége ezért nem kizárólag a nagy alomszámú állományok esetében fontos. A korai szilárd takarmányra való átállás minden telepi körülmény között kedvezően befolyásolhatja a malacok emésztőrendszerének fejlődését, továbbá jelentős hatással lehet a későbbi teljesítményre, különösen a választást követő időszakban. A gyakorlatban ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra a takarmányozási megoldásokra, amelyek a tej és a szilárd takarmány közötti átmenetet fokozatosabbá és törésmentessé tehetik. A fejlesztési munka alapját az a felismerés adta, hogy a hagyományosan alkalmazott fehérjeértékelési rendszerek (CVB, INRAE, NRC) statikus megközelítést alkalmaznak, és nem veszik figyelembe a malacok emésztőrendszerére jellemző rövid, mindössze 2-3-4 órás gasztrointesztinális tranzitidőt. Ennek alapján a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. akkreditált laboratóriumában egy kifejezetten választott malacokra optimalizált, 3 órás inkubációs időre épülő in vitro nyersfehérje-emészthetőségi vizsgálati rendszert alakítottunk ki, amely lehetővé tette a különböző növényi és állati fehérjeforrások, valamint a takarmányok objektív, nyersfehérje-emészthetőségi alapon történő összehasonlítását. Az így felépített saját adatbázis és fejlesztési szemlélet határozta meg a Platino NEO-SB szilárd prestarter, valamint a Platino NEO Liquid folyékony prestarter takarmányok receptúrájának összeállítását. Az említett módszerre alapozott alapanyag-kiválasztás és receptúra-optimalizálás eredményeként olyan malactakarmányok születtek, amelyek üzemi körülmények között is kedvezően befolyásolták a malacok teljesítményét, így a takarmányozás gazdaságosságát. Emellett a prestarter takarmányok fejlesztése a gyakorlatban sok esetben elsősorban receptúraalapú megközelítésre épül, miközben a takarmányozási koncepciók technológiai integrációja és a különböző telepi infrastruktúrákhoz való adaptálhatóság kisebb hangsúlyt kap. A fejlesztés célja jelen esetben nem csupán új prestarter takarmány létrehozása volt, hanem egy olyan integrált takarmányozási koncepció kialakítása, amely egységes rendszerben kezeli a szopós és a választott malacok takarmányozását, és különböző telepi technológiák mellett is hatékonyan alkalmazható. A malacnevelésben jelenleg két alapvető takarmányozási technológiai megközelítés különíthető el: Klasszikus malacnevelési koncepció (Platino NEO-SB) A hagyományos malacnevelés során a malacok a születést követő időszakban elsősorban a koca tejét fogyasztják, ugyanakkor a malacok kiegyensúlyozott táplálóanyag-ellátásának támogatása érdekében a gyakorlatban kocatejpótló tápszerek alkalmazására is sor kerül. A takarmányozási program szerint a tejpor etetése jellemzően 2-3 napos kortól 15 napos korig történik, miközben a szilárd prestarter takarmányok a fiaztatón töltött időszak második felében fokozatosan kerülnek bevezetésre. A 15. életnaptól a malacok a kocatej mellett már kizárólag prestarter takarmányt kapnak. A választás a telepi gyakorlattól függően általában a 21. és a 28. életnap között történik, majd pedig a prestarter etetése az utónevelés korai szakaszában is folytatódik, általában 40-42. életnapig. Ezt követően a battériás nevelés során a takarmányozás fokozatosan starter, majd malacnevelő takarmányokra épül. A folyamatosan ellenőrzött gyártástechnológiával létrehozott Platino Milk Plusz kocatejpótló tápszerhez illeszkedve a fejlesztés során kidolgozott Platino NEO-SB prestarter takarmány a klasszikus malactakarmányozási program (1. ábra) szerves részét képezi, egymásra épülő módon támogatva a korai táplálóanyag-ellátást, valamint a szilárd takarmányok felvételére történő fokozatos rávezetést. Automatizált rendszerek, többfázisú malactakarmányozás a fiaztatón A modern sertéstartásban egyre nagyobb szerepet kapnak az automatizált, folyékony takarmányozási rendszerek, amelyek lehetővé teszik a malacok korai, kiegészítő takarmányozását már a fiaztatón is. A többfázisú, automatizált folyékony takarmányozási rendszerekben (2. ábra) a születést követő első napokban a malacok elsődlegesen a koca tejét fogyasztják, majd a 2. életnaptól a rendszerben kocatejpótló tápszer is bevezetésre kerül. A 10-12. életnaptól a tejpótló után már bevezethető egy olyan folyékony baby/prestarter takarmány, amely a korai kiegészítő takarmányozást szolgálja. Ezt követően, jellemzően a 15. életnaptól, fokozatosan megjelenik a szilárd prestarter takarmány is, amely átmenetet képez a tejalapú táplálás és a későbbi, szilárd fázisú takarmányozás között. A választás a telepi gyakorlattól függően rendszerint ebben az esetben is a 21. és a 28. életnap között történik. A prestarter etetése ezt követően sem szűnik meg, hanem az utónevelés korai szakaszában is fennmarad, jellemzően a 42. életnapig. Ez a fokozatos, többfázisú takarmányozási rendszer lehetővé teszi, hogy a malacok már a fiaztatón hozzászokjanak a kiegészítő takarmányokhoz, miközben a tejalapú és a gabonaalapú táplálás közötti átmenet a lehető legkisebb töréssel valósul meg. Ezek a tejkonyhával felszerelt rendszerek továbbá jelentős munkaszervezési előnyt is biztosítanak a nagy állománylétszámú telepeken, mivel a takarmánykeverés, az adagolás és a rendszer tisztítása is részben automatizált módon történik. A szenzorvezérelt adagolás, a pontos takarmánykijuttatás és a magas takarmányhigiénia együttesen hozzájárulhat a malacok egyenletesebb növekedéséhez és az almok hatékonyabb felneveléséhez. E technológiai igényekre reagálva a Platino NEO Liquid prestarter takarmányunk fejlesztése során kiemelt szempont volt, hogy a termék üzemi körülmények között stabilan kijuttatható legyen, mivel a folyékony malactakarmányok esetében gyakori technológiai problémát jelenthet a nem megfelelő szemcseméret, az ülepedés, az oldhatósági problémák vagy az ebből adódó egyenetlen adagolás. Emellett meghatározó volt a termék fizikai és gyártástechnológiai tulajdonságainak kialakítása is. A laboratóriumi vizsgálatok során az alkalmazott alapanyagok vízfelvételi tulajdonságait, oldódását és ülepedési jellemzőit vizsgáltuk. A termék gyártástechnológiai értékelése során kiemelt figyelmet fordítottunk a nagy arányban jelenlévő finomszemcsés komponensek egyenletes eloszlására, valamint arra, hogy a késztermék ipari körülmények között gyártva is állandó, kifogástalan minőségű legyen. A termék technológiai alkalmasságát ezt követően üzemi körülmények között, több típusú folyékony etetőrendszerben is teszteltük, ahol a termék stabil kijuttathatóságot, megfelelő oldhatóságot mutatott, és a malacok szárazanyagfelvételére is pozitív hatást gyakorolt. A Platino Milk Plusz kocatejpótló tápszer mellett a Platino NEO Liquid prestarter elsősorban különböző folyékony, tejkonyhával rendelkező etetőrendszerekben már a fiaztatón is hatékonyan használható, míg a szilárd prestarter takarmányunk, a Platino NEO-SB hagyományos etetési rendszerekben alkalmazható. A 2024-től külpiaci értékesítésre kerülő Platino NEO-SB, valamint a 2025 szeptemberében bevezetésre kerülő Platino NEO Liquid prestarterünket több partnernél is teszteltük. Egy 7500 kocás telep eredményeit összegzi a 1. táblázat. A bemutatott üzemi eredmények alapján a Platino NEO Liquid prestarter és a Platino NEO-SB prestarter takarmányok alkalmazásával az átlagos választott malacszám kocánként 14,90-ről 15,21-re nőtt. Ezzel párhuzamosan az átlagos választási súly 0,22 kg-mal lett nagyobb malaconként. Ez szakmailag azért tekinthető jelentős különbségnek, mert a választási súly a későbbi nevelési eredmények egyik fontos kiindulópontja. A Platino NEO koncepcióval a fiaztatói elhullás a kontrollhoz viszonyítva 13,99%-kal csökkent, ami arra utal, hogy kedvező hatása volt a termék malacok általános életképességére is. A szárazanyagfelvétel, amely a prestarter fázis egyik kardinális pontja, szintén magasabb volt a Platino NEO malactakarmányoknál: 376,95 g/malacról 405,21 g/malacra nőtt. A takarmányozási költség malaconként 503,24 Ft/malacról 415,44 Ft/malacra csökkent, ami mintegy 17,40%-os költségcsökkenést jelentett. Így elmondható, hogy a kedvezőbb naturális eredmények kisebb fajlagos takarmányozási költséget eredményeztek. A Platino NEO Liquid prestarter és a Platino NEO-SB prestarter takarmányok alkalmazásával beállított malactakarmányozási vizsgálat gazdasági értékelése során a kezelések közötti különbséget a választási súlyban jelentkező növekedés, valamint az egy malacra jutó takarmányozási költség csökkenésének együttes figyelembevételével határoztuk meg. A Platino NEO takarmányokkal az átlagos választási súly 0,22 kg-mal haladta meg a kontroll csoport súlyát (6,10 kg vs. 5,88 kg). A 2026. 16. heti német malacár és euró árfo­lyam alapján számított 876,96 Ft/kg piaci értéket figyelembe véve ez 192,93 Ft/malac növekedést jelentett. Emellett a ta­karmányozási költség a Platino NEO malactakarmányokkal 87,80 Ft-tal csökkent malaconként (503,24 Ft vs. 415,44 Ft). A nagyobb választási súlyból származó többletbevétel egy 1000 kocás, évi mintegy 35.000 választott malacot kibo­csátó sertéstelepre vetítve éves szinten 6,8 millió Ft eredményt jelent. Emellett a takarmányozási költségekre vonatkozóan ugyanennél az állománylétszámnál több, mint 3 millió Ft költségmegtakarítás érhető el. Összefoglalva, a folyékony prestarter takarmányok alkalmazása fokozatos átmenetet biztosít a tejalapú táplálás és a gabonaalapú takarmányok között, ami mérsékelheti a választási stresszt és elősegítheti az emésztőrendszer megfelelő felkészítését a takarmányváltásra. A gyakorlati tapasztalatok alapján a Platino NEO prestarter takarmánycsalád sikeresen integrálható a modern sertéstartó telepek takarmányozási rendszerébe, és alkalmas a nagy alomszámú genetikák mellett jelentkező takarmányozási kihívások kezelésére. Mindezek alapján a Platino NEO prestarter takarmánycsalád és az azt megalapozó in vitro nyersfehérje emészthetőségi vizsgálati rendszer érdemben hozzájárulhat a hazai sertéságazat versenyképességének és takarmányozási hatékonyságának javításához, hiszen széles körben adaptálható megoldást kínál a sertéstartó telepek takarmányozási kihívásaira.

Borbély Fédra termékmenedzser Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.