A Hatékonyság 2026 Konferencia a magyar agrárium előtt álló kihívásokra és megoldási lehetőségekre fókuszál, ahol szakemberek mutatnak irányt abban, hogy hogyan lehet átgondoltan és megalapozottan dönteni többek között az alkalmazott technológiákról, beszerzésekről és a finanszírozás kezeléséről. A konferenciára meghívást kapott kolléganőnk, Dr. Varga Orsolya, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. fejlesztési vezetője is, aki az állattenyésztési szekcióban „In vitro fehérjeemészthetőség-vizsgálatok jelentősége a választott malacok takarmányozásában” címmel tartott előadást az érdeklődőknek.

Kolléganőnk előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás utáni időszak különösen meghatározó a malacok későbbi fejlődése és teljesítménye szempontjából. Ebben az időszakban ugyanis a malacok emésztőrendszere még nem kellően fejlett, így pl. a takarmányban lévő fehérjéket sem tudják teljes mértékben hasznosítani. Ezért, valamint a ZnO-mentes és csökkentett antibiotikum-felhasználást célzó takarmányozási törekvések miatt is fontos, hogy ebben az életszakaszban könnyen emészthető, jó minőségű növényi vagy állati eredetű fehérjeforrásokhoz jussanak a malacok.

Orsolya kifejtette, hogy a gyakorlatban a takarmányreceptúrák összeállítása a különböző nemzetközi adatbázisokban publikált vagy a gyártók/termékforgalmazók által megadott értékek alapján történik. Ezek az adatbázisok viszont gyakran statikus modelleket alkalmaznak az egyes alapanyagok fehérjeemészthetőségére vonatkozóan, és nem veszik figyelembe az állatok emésztőrendszerére jellemző dinamikus folyamatokat, illetve a felvett takarmány gyomor-bélrendszerben töltött ún. tranzit idejét. A fehérjék emésztése ugyanis egy dinamikus, összetett folyamat, amelyet az állatra (pl. korcsoport, élősúly) és a felvett takarmányra (pl. rostösszetétel) jellemző tényezők együttesen befolyásolnak.

Kolléganőnk beszámolt arról, hogy ez az ellentmondás indokolta a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. és a Bonafarm Mezőgazdaság Sertéságazata számára, hogy kidolgozzanak egy olyan in vitro (azaz laboratóriumi körülmények között végzett) emészthető fehérjetartalom meghatározási módszert, amely figyelembe veszi a választott malacok emésztésére jellemző tranzit időt is. Hozzátette, hogy ez a megközelítés tette lehetővé számunkra a malactakarmányok mély szakmai alapokon nyugvó fejlesztését. A takarmányok pedig nemcsak elméletben működnek: a gyakorlat is azt mutatja, hogy az in vitro fehérjeemészthetőség-vizsgálatokra alapozva fejlesztett prestarter takarmánnyal a naturális mutatók és a gazdasági eredmények is javíthatók.

Az előadás rámutatott arra, hogy takarmányok fejlesztésénél elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük az állatok táplálkozás-élettani sajátosságait is, hiszen enélkül a takarmányok összetételéről nem hozhatók megalapozott döntések.