Az állattartó telepek nem megfelelő működtetés esetén jelentős környezeti terhet jelenthetnek a talajra, talajvízre. Üzemelésük légszennyező hatásokat eredményez, valamint a bűz- és zajterhelés sem elhanyagolható. Az állattartási tevékenység környezeti hatásait leginkább az alkalmazott technológia és az üzemeltetési rend befolyásolhatja, így egy modern állattartó telep még nagyobb állatlétszám mellett is kisebb környezetterhelést jelenthet, mint a kevésbé korszerű technológiákat alkalmazó, rossz műszaki állapotú, régi telepek. A mezőgazdaság, az állattartás és a hozzájuk kapcsolódó feldolgozóipar (pl. takarmánygyártás) is egyaránt jelentős környezeti terhelést jelentenek, amit jogszabályokkal, illetve egyedi, a telephelyre vonatkozó engedélyekkel lehet szabályozni.

Engedélyezés A vonatkozó előírásokra a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet az irányadó szabályozás, ami meghatározza, hogy a nagy létszámú állattartásban mikor kell egy telepet egységes környezethasználati engedély (IPPC) alapján működtetni. Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2 000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Ezen állattartó telepek működését a hatóságok csak abban az esetben engedélyezik, ha azok minden tekintetben megfelelnek az elérhető legjobb technika (BAT, Best Available Techniques) irányelveinek. A BAT irányelvek nem csupán infrastrukturális szempontokat állapítanak meg, hanem üzemviteli szempontokat is. Nagy hangsúlyt fektetnek az anyag- és energiahatékony, valamint az alacsony kibocsátásokkal történő üzemeltetésre. A hazai BAT útmutatók a https://ippc.kormany.hu/ weboldalon megtekinthetők. Az IPPC engedély 10 évre szól, de 5 évente felülvizsgálandó a működés. Erről környezetvédelmi szakértők által összeállított felülvizsgálati dokumentációt kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság részére benyújtani. A kormányhivatal a felülvizsgálat eredménye alapján az engedély érvényességét meghosszabbítja vagy az irányelvek, jogszabályok nem teljesülése esetén a működést korlátozhatja, megszüntetheti. Az engedély szerinti működést a hatóság is ellenőrzi, ütemezetten évente egy alkalommal helyszíni ellenőrzés formájában. A kisebb férőhelyű baromfi- és sertéstelepek, valamint egyéb állattartó telepek környezetvédelmi működési engedéllyel vagy a NÉBIH engedélyben foglalt szakhatósági jóváhagyással működnek. Működtetés Levegőtisztaság-védelem: A légszennyező anyag kibocsátási felülete alapján megkülönböztetünk pontforrásokat (pl. kazánkémény) és nagy kiterjedésű diffúz forrásokat (pl. trágya). Az állattartó telepeken diffúz forrásnak minősül a kibocsátott ammónia és metán. Ennek mértékét a feletetett takarmány összetételéből és az állatlétszámból határozzák meg. Ehhez havi nyilvántartást kell vezetni a korcsoport szerinti állománylétszámról. A 140 kW összteljesítmény feletti kazánok működtetése levegőtisztaságvédelmi engedéllyel, mérési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséggel valósulhat meg. Ahol több kazán van egy helységben és összteljesítményük eléri a 140 kW értéket, ott az adatszolgáltatási és nyilvántartási követelmények szintén érvényesek. Trágyakezelés és -tárolás: Az állattartó telepek leginkább kockázatos „mellékterméke” a hígtrágya. Megfelelő adagolás mellett rendkívül értékes szerves tápanyagforrás. Jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz, emellett javítja a talajszerkezetet. A hígtrágya kijuttatása szántóföldre csak a tápanyaggazdálkodási terv és hatósági igazolás alapján, a nitrátérzékeny területekre vonatkozó szigorú szabályok (59/2008. FVM rendelet) betartásával történhet, kizárólag a február 15. – október 31. közötti időszakban. Környezeti szempontból a kijuttatás előtti tárolás jelent kockázatot. A nagy szervesanyag-tartalmú hígtrágya közvetlenül a talajba, felszíni vagy talajvízbe jutva közvetlen károsodást okoz, az élővizekben a szervesanyag-felhalmozódás túlzott algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet. A telephelyek környezetében kötelező talajvízmonitoring rendszert (kúthálózat) működtetni a szennyezések korai felismerésére. Bűz- és zajvédelem: A sertéstelep bűzhatása nem érheti el a környező érzékeny befogadókat (lakóövezetek). Erre vonatkozóan az IPPC engedély fogalmazhat meg előírásokat, pl. fásítás, növénytelepítés a szél által történő terjedés csökkentésére. A zajkibocsátásnak meg kell felelnie a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak: Hulladékgazdálkodás: A telephelyen keletkező hulladékokat (állati tetemek, melléktermékek nem tartoznak ide) erre szállítás vagy gyűjtési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek lehet átadni. A koncessziós körbe tartozó hulladékokat (pl. csomagolási hulladékok, kommunális hulladék, elektronikai hulladékok) a MOHU Zrt.-vel kötött szerződést követően lehet elszállíttatni. A telephelyen keletkező hulladékokat szilárd, szivárgásmentes burkolattal ellátott munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni elkülönítetten, hulladékazonosító kóddal (HAK) ellátva. A keletkezett hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen fél évig, üzemi gyűjtőhelyen egy évig tárolható. A hulladékmozgásokról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben a keletkezett – nem kommunális – hulladék mennyisége éves szinten meghaladja:

• veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
• nem veszélyes hulladék esetén – a következő pont kivételével – a 2 000 kg-ot,
• nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5 000 kg mennyiséget,

akkor a termelőt bevallási kötelezettség terheli tárgyévet követő év március 1-ig. A leírtak alapján látható, hogy számos környezetvédelmi előírás van, aminek üzemeltetőként eleget kell tenni, ráadásul ezek gyakran újabb adminisztrációs és beruházási feladatokkal és költségekkel járnak. Azonban ne felejtsük el, hogy a jogszabályi és környezetvédelmi megfelelésre szánt idő, energia és pénzügyi ráfordítás egy befektetés a fenntarthatóbb jövőbe.

Dr. Jámborné Lajtmann Júlia EHS mérnök Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.