A hazai sertéságazat versenyképességének megőrzése és fejlesztése ma már elképzelhetetlen a részletek tudatos, adatalapú optimalizálása nélkül. A genetikai potenciál kihasználása, a precíz takarmányozás, a laboratóriumi háttértámogatás, valamint a vágóhídi elvárásokhoz igazított termelés egyaránt kulcsszerepet játszik az eredményességben. Sertés Szakmai Napunk célja az volt, hogy partnereink számára átfogó képet adjunk a malactakarmány-fejlesztések legújabb irányairól, az alapanyagok és takarmánykeverékek laboratóriumi vizsgálatának jelentőségéről, a DanBred genetika gyakorlati tapasztalatairól, valamint a piaci környezet aktuális kihívásairól. Az előadások közös üzenete egyértelmű volt: a siker valóban a részletekben rejlik, és ezek a részletek ma már mérhetők, elemezhetők és tudatosan fejleszthetők.

A rendezvényt Ádám János vezérigazgató (Bonafarm Mezőgazdaság) nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a sertéságazat szereplői az elmúlt években folyamatos piaci hullámzások közepette dolgoztak. A 2023-2024-es időszak kedvezőbb eredményeket hozott, ugyanakkor a tavalyi év második fele már komoly kihívásokat jelentett, és a jövőkép jelenleg óvatosabb megközelítést indokol. Elhangzott, hogy nemcsak a sertéstartás, hanem a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor nehéz időszakot él át. A piaci ármozgások, a nemzetközi hatások – például a németországi járványhelyzet –, valamint az erős importnyomás egyaránt rontották az értékesítési pozíciókat. Ugyanakkor a Bonafarm Csoport továbbra is elkötelezett a fejlesztések mellett: új feldolgozóüzem, vágóhídi beruházások és telepfejlesztések indultak, mert a hosszú távú versenyképesség záloga a folyamatos előrelépés. A válsághelyzet kapcsán két fontos gondolat hangzott el: egyrészt minden nehéz időszak véget ér egyszer, másrészt a kihívások lehetőséget teremtenek a működés átgondolására és a szükséges változtatások megtételére. Az elmúlt napok piaci jelzései – például a malacárak élénkülése – bizakodásra adnak okot. A rendezvény célja, hogy szakmai támogatást nyújtson a partnereknek nemcsak a válság kezelésében, hanem a jövőbeni eredményesség megalapozásában is, erősítve a hosszú távú együttműködést az ágazat szereplői között. Emészthetőségre optimalizált malactakarmányozás Dr. Varga Orsolya fejlesztési vezető (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) a malactakarmányozás fejlesztésének új irányait mutatta be, és rávilágított arra, hogy kritikus fontosságú a választás utáni prestarter fázis. Előadásában hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a malacok emésztőrendszere még fejletlen, az enzimaktivitás alacsonyabb, ezért kiemelten fontos a könnyen emészthető, magas biológiai értékű fehérjeforrások alkalmazása. A fejlesztéseket tovább ösztönözték az aktuális ágazati kihívások, mint a cinkoxid-mentes takarmányozás és az antibiotikum-felhasználás csökkentése.

A hagyományosan alkalmazott, 48 órás emészthetőségi adatokon alapuló nemzetközi adatbázisok nem tükrözik megfelelően a választott malacok gyomor-bélrendszerére jellemző rövid, 2-3 órás tranzitidőt, ezért a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. K+F csapata  az in vitro fehérje-emészthetőségi vizsgálatok módszertanának továbbfejlesztése mellett döntött. A Bonafarm Mezőgazdaság laboratóriumával közösen saját adatbázist hoztak létre, amelynek eredményeit üzemi kísérletekben validálták. Az előadás hangsúlyozta, hogy annak hátterében, hogy ilyen mély szakmai kérdések vizsgálatával foglalkozhat a vállalat K+F csoportja, hosszú, közel 10 éves fejlesztői munka és 161 malactakarmányozási vizsgálat áll. A malactakarmányokat érintő innovációt összehangolt kutatás-fejlesztési, laboratóriumi, gyártási és szaktanácsadói csapatmunka jellemzi. Ez a jövőben is meghatározó alapja lesz a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. K+F tevékenységének. A konkrét fejlesztési folyamatot bemutatva elhangzott, hogy az egyes növényi és állati eredetű fehérjehordozó alapanyagok vizsgálata jelentős különbséget mutatott, különösen a szójafehérje-koncentrátumok, a burgonyafehérje és a halliszt esetében. Az üzemi kísérletek igazolták, hogy a 3 órás inkubációs idő alatt nagyobb emészthetőségi együtthatójú alapanyagok alkalmazásával javítható a prestarter takarmány nyersfehérje-emészthetősége, ami mérhető tömeggyarapodási előnyt és jelentős gazdasági eredményt hozott. Emellett sikeresen kiválthatóvá vált a halliszt egy alternatív állati fehérjeforrással, gazdasági hátrány nélkül, ami fenntarthatósági szempontból is előrelépés. Az előadás kiemelte továbbá azt is, hogy a fejlesztések nem álltak meg: bevezetésre került egy új, folyékony etetőrendszerben is alkalmazható prestarter takarmány, valamint a növekvő volumen kiszolgálására Zalacsében üzembe helyeztek egy új nedves extrudert, amely a malactakarmány-gyártásnál felhasznált gabonák hatékonyabb feltárását teszi lehetővé. Kolleganőnk egy Michael Jordan idézettel előadásának zárásában is a csapatmunkában rejlő értéket hangsúlyozta: „A tehetség nyeri a meccset, de a csapatmunka és az intelligencia nyeri a bajnokságot.” Laboratóriumi háttér a biztonságos takarmányozásért Herczig Bea laboratóriumi ágazatvezető (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) a Bonafarm Mezőgazdaságban működő két akkreditált laboratórium, a nagyi­mándi és a mohácsi egység tevékenységét mutatta be, hangsúlyozva a komplex, integrált szolgáltatási hátteret. A laboratóriumok GMP és QS tanúsítással rendelkeznek, korszerű műszerparkkal, szigorú minőségbiztosítási rendszerrel dolgoznak, így méréseik pontosak, reprodukálhatók és nyomon követhetők.

A mohácsi labor fő profilja a talaj-, víz-, gabona- és takarmányvizsgálat, valamint a hígtrágya-analízis. A nagyig­mándi labor részlegekre tagolt működésben végzi a kromatográfiás, tápérték- és mikrobiológiai vizsgálatokat. A klasszikus Weendei-analízis paraméterei mellett (szárazanyag, nyersfehérje, zsír, rost, keményítő, makro- és mikroelemek) korszerű NIR-technológia is támogatja a gyors üzemi döntéseket, amelynek kalibrációs alapját a referencia laboreredmények adják. Kiemelt terület az aminosav-analízis, amely 17 aminosav pontos meghatározását teszi lehetővé, valamint a mikotoxin-vizsgálat, ahol tömegspektrometriás módszerrel több, az állattenyésztés szempontjából kritikus toxin (pl. DON, T2, HT2, fumonisin, aflatoxin) kimutatása történik. A labor emellett vitaminokat, gyógyszerhatóanyag-maradványokat és GMO meghatározást is végez, támogatva a jogszabályi megfelelést és az élelmiszerlánc-biztonságot. A mikrobiológiai részleg hagyományos tenyésztéses és modern molekuláris (PCR) módszerekkel ellenőrzi a takarmányok, környezeti minták és alapanyagok higiéniai állapotát, különös tekintettel a Salmonella kimutatására. A gyors diagnosztikai módszerek lehetővé teszik a termelési folyamatokba történő gyors beavatkozást. Herczig Bea hangsúlyozta a laboratóriumok független vizsgálólaboratóriumként működnek: a minták anonim módon kerülnek feldolgozásra, a szakmai munka objektív, a mérések eredményeit szigorú akkreditációs előírások szabályozzák. A cél a stabil analitikai háttér biztosítása, a kockázatok csökkentése és a késztermék-biztonság garantálása az állattenyésztési partnerek számára. Adatalapú sertéstartás és fenntartható fejlődés Assenbrenner Edit sertés ágazatvezető-Déli régió  (Bonafarm Mezőgazdaság) előadásának középpontjában a vágóhídi megfelelés állt. 2025-ben Bácsfapusztán egy beruházásunk keretében egy 14 250 férőhelyes, korszerű hizlalótelepet építettünk, amely éves szinten mintegy 50 000 hízósertés kibocsátását célozza, heti 950 malac betelepítésével. A telep logisztikai szempontból kedvező elhelyezkedésű, mivel a takarmánykeverő és a vágóhíd is 10 km-en belül található.

A fejlesztés során kiemelt cél volt a prémium minőségű, antibiotikum- és GMO-mentes termelés megvalósítása. A telep 2025 végén megszerezte a Global S.R.P. minősítést, és a jövőbeni cél a QS német szabványnak való megfelelés. A technológia és az állatjóléti feltételek ezt már nagyrészt biztosítják, a prémium minőséget pedig a vágóhíd felárral honorálja. A telep precíziós, nagy létszámú, csoportos hizlalási rendszerben működik, intelligens válogatókapus technológiával. A rendszer folyamatos egyedi súlymérést végez, amely lehetővé teszi az állomány szóródásának nyomon követését, a súly szerinti szelektálást és a szállítás optimális időpontjának előrejelzését. A válogatókapu betanítása ötfázisú, fokozatos terhelésnöveléssel történik, biztosítva az állatok stresszmentes alkalmazkodását. A technológiában a legjobb teljesítményt biztosító granulált takarmány pedig a mohácsi keverőből érkezik az állatoknak. A telep korszerű járványvédelmi rendszerrel (háromzónás kialakítás, dupla kerítés, fertőtlenítési pontok), precíziós adatkezeléssel, valamint szabályozott hígtrágya-kezeléssel működik. A cél a magas termelési hatékonyság, a környezeti terhelés csökkentése és a fenntartható prémium hizlalás megvalósítása. A működtetést egy nyolcfős, jól szervezett szakmai csapat látja el, amely képes a modern technológia hatékony üzemeltetésére és folyamatos fejlesztésére. Teljesítményalapú sertéstenyésztés DanBred genetikával A DanBred genetika hazai alkalmazásának tapasztalatait, eredményeit és menedzsmentkövetelményeit mutatta be Katona Gergely sertéstenyésztési igazgató (Bonafarm Mezőgazdaság). Kiemelte, hogy a DanBred egy globálisan meghatározó hibrid sertésgenetikát forgalmazó vállalat, amely a magas szaporaságra, a kiváló takarmányértékesítésre, az erős szervezeti szilárdságra és a kiemelkedő húsminőségre épül.

A hazai együttműködésünk 2014-ben indult a vállalattal, azóta három multiplikációs telep és egy 250 férőhelyes központi kantelep működik már. A rendszer alapja a nagyfehér anyai vonal és lapály kan kombinációjából előállított F1 koca, míg végtermékként a DanBred Duroc kan biztosítja a kiváló hizlalási és vágóérték-tulajdonságokat. A genetika legfontosabb erőssége a kiemelkedő szaporaság: a nemzetközi adatok alapján 18-19 élve született malac/alom átlag érhető el, a legjobb telepeken pedig a 35 feletti választott malac/koca/év teljesítmény sem ritka. Magyarországi nagyüzemi példák igazolják, hogy 1 300-1 500 kocás állományokban is elérhető a 35–39 közötti választott malac/koca/év eredmény, ami a top 25%-os dán szinttel összemérhető. Hizlalási oldalon a genetika rendkívül magas napi súlygyarapodásra képes, amely nagyüzemi körülmények között meghaladhatja az 1 000 grammot is naponta. Ennél a sertéshibridénél a cél a genetikai előny gazdasági profittá alakítása. Kiemelt hangsúlyt kapott a süldőtermékenyítés menedzsmentje is mint kritikus gazdasági tényező. Ehhez kapcsolódóan Katona Gergely ismertette az optimális első termékenyítési paramétereket is:

• 210-230 napos életkor
• 150-160 kg testtömeg
• 13-15 mm hátszalonna-vastagság
• szabályos, regisztrált ivarzás

Az optimálistól való eltérés (túl nagy testtömeg vagy nem megfelelő hátszalonna-vastagság) jelentősen csökkenti az életteljesítményt. Az egyszerű, nagy beruházást nem igénylő gyakorlati mérési módszerek (pl. mérőszalag) segíthetik a precíz szelekciót. Felmerült a kérdés, hogy a nagy almok többletmunka igénye megtérül-e. A bemutatott üzemi példa alapján a genetikai váltás után kevesebb kocalétszámmal, azonos munkaerővel is jelentősen nőtt a kibocsátott választott malac mennyisége, ami gazdaságilag pozitív mérleget eredményezett. Összességében a DanBred genetika magas szintű szaporasági és hizlalási potenciált kínál, azonban a genetikai előny realizálása precíz süldőmenedzsmentet, fegyelmezett telepi munkát és teljesítményalapú szemléletet igényel. Stabilitás és alkalmazkodás, valamint a spanyol sertéspiaci börze működése

Meghívott előadóként Ábrahám Tibor PhD kereskedelmi igazgató (Alföldi Sertés Mezőgazdasági Szövetkezet) beszélt a piaci környezet ciklikusságáról és volatilitásáról, és elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a jelenlegi nehézségek nem példátlanok, a sertéságazat több válságot is sikeresen átvészelt már.

Szintén meghívott előadóként Emilio Becker közgazdász (Vall Companys cégcsoport) a spanyol sertéspiaci börze működését és felépítését mutatta be nemzetközi kitekintéssel. Az előadás központi eleme a spanyol referencia-árképzési modell ismertetése volt. Spanyolországban – amely az uniós sertéshústermelés mintegy 25%-át adja – egy intézményesített, heti rendszerességű „börze” működik, ahol a termelői és a feldolgozói oldal képviselői (9-9 fő) megvitatják a piaci helyzetet és egyeztetik a következő heti referenciaárat. A rendszer nem klasszikus tranzakciós piac, hanem egy átlátható, konszenzusos ármeghatározási fórum. A tárgyalások alapját részletes piaci adatok képezik: kínálat, kereslet, exportlehetőségek, élősúly-trendek, állategészségügyi helyzet (pl. ASP), valamint nemzetközi ármozgások (német, dán, francia piacok). A modell célja az ártranszparencia, a gyors reakció a piaci változásokra és a hosszú távú tervezhetőség támogatása. A referenciaár nem kötelező érvényű, de a piaci szereplők széles körben elfogadják és szerződéses alapként használják. Az előadás kitért arra is, hogy a spanyol termelők jellemzően kétéves ciklusban gondolkodnak, a sertéságazat jövedelmezőségét ilyen időtávon értékelik. Összességében az előadás rámutatott, hogy a szervezett, adatvezérelt és intézményesített árképzési rendszer hozzájárulhat a piaci stabilitáshoz, a kiszámíthatóbb működéshez és a beruházási döntések megalapozásához, miközben a sertéspiac ciklikus természetét továbbra is figyelembe kell venni. A rendezvény megerősítette, hogy az ágazat szereplőinek együttműködése, a szakmai párbeszéd és az innováció iránti nyitottság jelenti a stabil, jövedelmező sertéstartás alapját és egyben jövőjét is.

Lábszky Edina Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.