Jelen cikkünk a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) szoptató kocák takarmányozásában betöltött szerepét foglalja össze, különös tekintettel azok hatására a kocák reprodukciós teljesítményére, az újravemhesülés alakulására és az állomány egészségi státuszára. A rendelkezésre álló ismeretek alapján a Linolex, hidrotermikusan feltárt lenmagalapú takarmánykiegészítő omega-3 zsírsavtartalmának köszönhetően ígéretes lehetőséget kínál a modern genetikák energiaellátásának optimalizálására és a szaporodásbiológiai mutatók javításának hatékony támogatására, ezzel hozzájárulva a gazdaságos termelés megvalósításához. Bevezetés Az omega-3 zsírsavak szerepe a humán táplálkozásban és az egészségmegőrzésben már évtizedek óta ismert, kedvező élettani hatásaiknak köszönhetően mára számos mindennapi termék alapvető összetevőjévé váltak. Azonban ezek a zsírsavak egyre nagyobb relevanciával bírnak a gazdasági haszonállatok takarmányozásában is, különösen a nagy teljesítményű, szuperszapora kocák esetében, ahol az energia- és táplálóanyag-igény optimális kielégítése alapvetően meghatározza a termelési hatékonyságot és a kocák hasznos élettartamát.

A lenmag az egyik legértékesebb növényi eredetű omega-3 (n-3) zsírsavforrás a monogasztrikus állatok takarmányozásában, mivel olajtartalmának mintegy 55%-át többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavak alkotják. Kiemelt jelentőségű az α-linolénsav (ALA, C18:3 n-3), amely a hosszú szénláncú n-3 zsírsavak, mint az eikozapentaénsav (EPA; C20:5) és a dokozahexaénsav (DHA; C22:6) elsődleges prekurzora. Mivel a sertés szervezete ezeket a zsírsavakat nem képes szintetizálni, a megfelelő omega-3 ellátás takarmányozással biztosítható (Holen és mtsai, 2022). Az EPA és a DHA a prosztaglandin-képződés alapvető prekurzorai, így meghatározó szerepet játszanak a gyulladásos (Ricotti és FitzGerald, 2011) és a reprodukciós folyamatok szabályozásában, valamint az embrionális fejlődés támogatásában (Roszkos és mtsai, 2020). A kocatej zsírsav-összetétele kiemelt jelentőségű a malacok idegrendszeri fejlődése szempontjából. Az n-3 zsírsavak, különösen a DHA és annak prekurzorai, alapvető szerepet játszanak a születés utáni fejlődésben, mivel a központi idegrendszer növekedése ebben az időszakban a legintenzívebb (Passingham, 1985). Kiemelendő, hogy az ALA elsődlegesen a tej útján jut át a malacba (Sampels és mtsai, 2011), ezért lényeges a kocatej n-3 zsírsavprofiljának javítása például ALA-ban gazdag lenmagalapú kiegészítéssel, ami alapvető szerepet tölthet be a malacok születéskörüli és a korai posztnatális fejlődésének támogatásában. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a kocatakarmányok n-6/n-3 arányának optimalizálása alapvető jelentőségű. A kedvezőbb n-6/n-3 arány (4:1) hozzájárul a kolosztrum és a tej n-3 zsírsavtartalmának növeléséhez, ami támogathatja a szopós malacok testtömeg-gyarapodását és a választáskori túlélési arányt is (Nguyen és mtsai, 2020). A Linolex saját fejlesztésű, kíméletes és folyamatosan ellenőrzött gyártástechnológiával előállított lenmagalapú takarmánykiegészítő. A termék 29,00% nyerszsírtartalmának 51,00%-a α-linolénsav (1. táblázat), amely hatékonyan javítja az n-3 zsírsavellátottságot, hozzájárul az n-6/n-3 arány optimális beállításához, valamint támogathatja a kedvező tejzsírsav-összetétel kialakulását és a reprodukciós teljesítmény stabilizálását. Anyag és módszer A Linolex termelési paraméterekre gyakorolt hatását egy 4,5 hónapig tartó félüzemi kísérletben  értékeltük, amelyet 2024 októberében indítottunk a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatával együttműködésben egy 1100 kocás, dán nagyfehér×dán lapály állománnyal termelő sertéstelepen.

Az etetési kísérletben az egyes kezelések takarmányait a fiaztatóra felhajtott kocák 26-29 napon át kapták. A teszt során összesen 17 fiaztatói termet vizsgáltunk, termenként átlagosan 31 kocával. Az etetési kísérlet az ellést követően vette kezdetét. A fiaztatótermekben a tartási és takarmányozási körülmények egységesek voltak, a kocák takarmányozása WEDA folyékony takarmányadagoló rendszerrel történt. A vizsgálatban értékeltük a kocák következő ciklusának reprodukciós teljesítményét (újravemhesülési százalék, valamint a fialásonkénti élő malacszám), továbbá a kocánkénti gyógyszerfelhasználás mennyiségét és költségét is. A 3. ciklusú kocáktól (n=10/kezelés) a laktáció 10-14.  napján vett tejmintákat laboratóriumi vizsgálat alapján értékeltük. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a mintavételre kijelölt kocák átlagos hátszalonna-vastagságában ne legyen különbség (kontroll:14,80 mm ±1,48 mm; kísérleti:14,90 mm±1,37 mm). A tejminták analízise során gázkromatográfiás módszerrel meghatároztuk a kocatejminták zsírsavösszetételét (MSZ EN ISO12966-4:2015), majd a telített zsírsavak (SFAs), az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFAs) és a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFAs) részarányát, illetve az n-6/n-3 arányt is. A kísérletben vizsgált kontroll és a kísérleti szoptató kocatakarmányok energia- és táplálóanyag-tartalma (nyersfehérje-, nyerszsír-, nyersrost-tartalom, aminosavösszetétel) megegyezett. A kontroll takarmányban zsírforrásként növényi olajat használtunk, a kísérleti kezelésben a növényi olaj egy részét  Linolex-szel helyettesítettük. A kísérleti kezelésben saját gyártású lenmagalapú termékünket 5%-ban alkalmaztuk. A vizsgálat értékelése során egységes ciklusmegoszlásra törekedtünk (1.ábra), így összehasonlítható módon összesen 229 koca adatai álltak rendelkezésre két takarmányozási kezelésre bontva. Vizsgálati eredmények A Linolex hatása a kocatej zsírsav-összetételére A kocatejminták zsírsavanalízise  egyértelműen igazolta a Linolex kiegészítés hatását a kocatej zsírsav-összetételére, különös tekintettel az n-3 zsírsavak részarányára. Az erre vonatkozó, a tejzsírsav %-ában kifejezett mérési eredményeket a 2. táblázat mutatja be. A tej α-linolénsav-tartalma a kontrollcsoportban mért 1,20%-ról a Linolex etetése mellett 3,79%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a linolsav (C18:2 n-6) aránya mérséklődött (17,61% vs. 16,73%), ami az n-6 dominancia csökkenésére utal. Az n-6/n-3 zsírsavak aránya a kontrollcsoportban mért 14,65-ről a Linolex-kiegészítés hatására 4,41-re csökkent. Ez a markáns változás egyértelműen a kocatej esszenciális zsírsav-egyensúlyának javulását tükrözi. A kocatej zsírsavösszetételét tovább vizsgálva megállapítható, hogy a telített zsírsavak (SFAs) aránya mindkét kezelésben közel azonos volt. A többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFAs) mennyisége a tejzsír százalékában a Linolex etetése mellett nőtt (18,81% vs. 20,52%), az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFAs) aránya pedig csökkent (33,22% vs. 31,18%), ami a PUFA mennyiségének növekedéséből adódó arányeltolódás következménye. A fenti eredmények alapján megállapítható, hogy a Linolex kiegészítés növelte az n-3 zsírsavak koncentrációját, ezáltal jelentős mértékben javította az n-6/n-3 arányt. A Linolex tehát befolyásolja a zsíranyagcserét, hiszen az ALA tejben való megjelenése azt bizonyítja, hogy a koca aktívan metabolizálja és transzportálja ezt a zsírsavat a tejmirigy felé. A Linolex hatása a kocák szaporodásbiológiai eredményére A szaporodásbiológiai eredmények értékelésénél fontos mutatószám a választástól a termékenyítésig eltelt idő (WSI= weaning to service interval). Szaporodásbiológiai szempontból az a kívánatos, ha ez az érték  nem haladja meg a 6 napot. A normál, választást követő 6 napon belüli ivarzások aránya a kontroll csoporthoz képest a Linolex csoportban nőtt (79,41% vs. 83,80%), vagyis a kezelt állományban nagyobb arányban jelentkeztek a választást követő 6 napon belül az ivarzás tünetei. A szélső értékek, azaz a problémás ivarzások kizárása után számított korrigált WSI a kontroll és a Linolex kezelésben közel azonos értéket mutatott (kontroll: 4,57 nap; kísérleti: 4,50 nap). Ez arra enged következtetni, hogy a kezelés nem befolyásolta a következő ciklus kezdetét. Az újravemhesülési százalék a kontroll csoportban 82,35%, míg a Linolex-szel kiegészített takarmányt fogyasztó kocák esetében 86,62% volt, ami a mutató mérsékelt javulását jelzi. A kocák következő vemhesülését meghatározó szaporodásbiológiai mutatókat a 3. táblázat foglalja össze. A következő ciklus fialási eredményeit a 4. táblázat szemlélteti. Az eredmények alapján a Linolex kiegészítés a következő vemhesség kimenetelét is kedvezően befolyásolta. A fialási százalék a 77,94%-ról a Linolex–szel etetett kocáknál 84,51%-ra nőtt. A vemhesség hossza a két kezelés között nem mutatott eltérést: a kontroll csoport átlagos vemhességi ideje 116,94 nap, míg a Linolex–szel kiegészített takarmányt fogyasztó csoporté 117,28 nap volt. Az élve született malacok száma kocánként a kontrollcsoportban 18,26, míg a kísérleti csoportban 19,13 volt, ami közel egy malaccal nagyobb átlagos alomméretet jelent. A halva született malacok fialásonkénti száma a kontrollcsoportban 2,96, míg a Linolex-kezelésben 2,71 egyed volt. Az állomány egészségügyi státuszának értékelésében a gyógyszerfelhasználás elemzése kiemelt szerepet kapott. A gyógyszerhasználat objektív összehasonlíthatósága érdekében az értékelésből kizárásra kerültek azok az esetek, amelyek egyértelműen nem hozhatók összefüggésbe a takarmányozási kezelésekkel. Ide tartoztak többek között a kocaszállásról származó, már a betelepítéskor fennálló elváltozások, valamint az ellést közvetlenül megelőző vagy az azt követő első öt napban jelentkező egyedi állategészségügyi kóresetek, amelyek szükségszerűen gyógyszeres beavatkozást igényeltek. Ennek megfelelően a kiértékelésbe kizárólag azok a kocák kerültek be, amelyeknél a gyógyszerfelhasználás valóban a laktációs időszak alatt, a takarmányozási kezelés mellett kialakuló egészségügyi beavatkozásokat tükrözte. A vizsgálat során a beállított kocák gyógyszerigénye mind mennyiségben, mind költségben számottevő eltérést mutatott a két csoport között (5. táblázat). A kontroll csoportban az állategészségügyi beavatkozásokhoz átlagosan 4,94 ml gyógyszer felhasználásra volt szükség beállított kocánként, míg a Linolex-szel kiegészített takarmányt fogyasztó csoportban ez az érték 0,81 ml-re csökkent. A felhasznált gyógyszer mennyiségében tapasztalt különbség a költségeket illetően is jelentkezett, hiszen a kontrollcsoport egy beállított kocára vetített gyógyszerköltsége 174,01 Ft, míg a Linolex lenmagkiegészítőt fogyasztó csoporté 29,92 Ft volt. Következtetések A Linolex-kiegészítés hatására a kocatej zsírsavprofilja számottevően módosult: a tej ALA-tartalma több, mint háromszorosára emelkedett, miközben az n-6/n-3 arány 14,65-ről 4,41-re csökkent. Ez a változás egyértelműen jelzi, hogy a lenmagalapú kiegészítés javította a kocák n-3 zsírsavellátottságát és ezzel együtt fokozta a malacok felé irányuló n-3 zsírsav-transzfert. Az eredmények alátámasztják azt a koncepciót is, hogy a takarmány n-6/n-3 arányának mérséklése (különösen növényi eredetű n-3 forrással) kedvezően befolyásolja a nagy genetikai potenciállal rendelkező, szuperszapora kocák szaporodásbiológiai teljesítményét. A reprodukciós mutatók alakulása alapján a Linolex kiegészítés a korrigált WSI esetében mindkét csoportban közel azonos volt, ami arra utal, hogy a választástól az első termékenyítésig eltelt idő nem változott, ugyanakkor a normál (6 napon belüli) ivarzási százalék növekedése és az újravemhesülési százalék emelkedése arra enged következtetni, hogy a kezelés kedvezően hatott a kocák szaporodásbiológiai teljesítményére. Ez összhangban áll azokkal a vizsgálatokkal, amelyek szerint az n-3 zsírsavak a tüszőfejlődés, a szteroid- és a prosztaglandin-szintézis módosításán keresztül javíthatják a fogamzási arányt és támogatják a vemhesség fennmaradását (Roszkos és mtsai, 2020). A következő fialási ciklus eredményei tovább erősítik a Linolex kiegészítés kedvező hatását. A fialási százalék emelkedése és az élve született malacok fialásonkénti számának növekedése a kísérleti csoportban azt mutatja, hogy a kezelés nemcsak a vemhesülés sikerességét javította, hanem a vemhesség kimenetelére is pozitívan hatott. A vemhesség átlagos időtartama a Linolex kezelés hatására nem változott.  Ezzel párhuzamosan a halva született malacok száma a Linolex csoportban csökkent a kontroll csoport eredményeihez viszonyítva. Az állomány egészségi állapotának egyik közvetett indikátoraként a kocánkénti gyógyszerfelhasználás alakulását értékeltük. A Linolex-szel kiegészített takarmányt fogyasztó csoportban a beállított kocára jutó gyógyszermennyiség és -költség jelentősen kisebb volt a kontroll csoporthoz képest, ami arra utal, hogy a vizsgálati periódusban kevesebb állategészségügyi beavatkozásra volt szükség.  Tekintettel arra, hogy a kiegészítés elsősorban a gyulladásos mediátorok képződésében szerepet játszó zsírsavprofilra hat, feltételezhető, hogy a kedvezőbb n-6/n-3 arány mérsékelte az ellési időszakhoz kapcsolódó gyulladásos kórképek gyakoriságát, bár ennek pontos mechanizmusát célzott klinikai vizsgálatokkal lenne indokolt tovább elemezni. Összefoglaló Összességében a Linolex extrudált lenmagalapú kiegészítés alkalmazása mellett a kocatej zsírsav-összetétele az n-3 zsírsavak irányába tolódott el, miközben a kocák reprodukciós teljesítménye és egészségügyi mutatói több paraméterben is javuló tendenciát mutattak. Az eredmények arra utalnak, hogy az ALA-ban gazdag, növényi eredetű omega-3 források integrálása a szoptató kocák takarmányozási programjába ésszerű, gyakorlatban is alkalmazható stratégiát jelenthet a kocatej zsírsavprofiljának optimalizálására és a modern, nagy szaporaságú tenyészállományok reprodukciós teljesítményének támogatására, ezáltal a termelés gazdaságosabbá tételére. A felhasznált szakirodalom jegyzéke a szerkesztőségben elérhető.

Láng Dávid kísérletvezető Bóly Zrt.

Borbély Fédra termékmenedzser Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.