Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a PREGA 2019 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia. A rendezvény két napján több mint 100 előadó mutatta be a precíziós gazdálkodás legújabb megoldásait. Az első napon az állattenyésztési szekció keretén belül hangzott el a Bonafarm – Bábolna Takarmány Kft. szakembereinek előadása, amelyet Vida Orsolya, termékfejlesztő mérnök és Tóth Szimonetta, NIR mérnök tartott meg.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. 6 telephelyén (Nagyigmánd, Zalacséb, Újszász, Mohács, Dalmand, Pápa-Pálháza) évi 445 000 tonna takarmányt állít elő. A minőségi és precíziós takarmánygyártáshoz elengedhetetlen, hogy gyors, megbízható, könnyen hozzáférhető információval rendelkezzünk a beérkező alapanyagok és kimenő késztermékek táplálóanyag-tartalmáról. Az utóbbi években az állati takarmány iránt megnőtt mennyiségi és minőségi igények, emellett az alapanyagokkal szemben támasztott magas minőségi követelmények rámutattak a hagyományos laboratóriumi, analitikai módszerek tér és időbeli, valamint anyagi korlátaira. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi évek globális tendenciai alapján egyre elterjedtebbek az olyan gyorsvizsgálati, roncsolásmentes módszerek, mint a közeli infravörös reflexiós spektrofotometria (Near Infrared Reflectance Spectroscopy, NIRS). Egy olyan gyors és olcsó analitikai módszerről beszélünk, amellyel új távlatok nyíltak meg a takarmányágazat számára a folyamatszabályozás és minőségbiztosítás területén, objektív információs alapokra helyezve a döntéshozatalt input és output oldalon egyaránt.

Könnyen belátható, hogy az olyan méréstechnikák, mint az in-line NIR alkalmazása mellett hatalmas adatmennyiség halmozódik fel, amelyet valamilyen módon kezelni kell. Ez az ún. „Big data”. A „Big data” fogalma nem más, mint nagyon nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatsereg, amelynek feldolgozása elképzelhetetlen „felhők” nélkül. Webes környezetben az adatok tárolásának új eszköze a „cloud computing”. Az eredmények és a hozzá tartozó kiegészítő információk tárolása egy külső szerveren történik magas szintű adatbiztonság és adatvédelem mellett. Az in-line mérőrendszerben a spektrális adatok változásának lekövetése és információvá alakítása rendkívül nagy kihívás, a hagyományos fájlrendszerek erre nem alkalmasak, ezeket nem ilyen nagy léptékű adatfeldolgozásra tervezték. Ahhoz, hogy a mérőrendszerünk által szolgáltatott adatokat számunkra hasznos információvá alakítsuk, olyan kemometriai és statisztikai szoftverekre is szükség van, amelyek képesek ezt a hatalmas méretű adathalmazt kezelni és a hardverek szolgáltatta közeli infravörös spektrumok seregébe életet lehelni.
Összefoglalásként elmondható, hogy NIR technika ma már túllépett az asztali, ún. „bench-top” készülékek alkalmazásán és gyártási folyamatba integrálható, in-line formában vannak jelen az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, mint valósidejű (real-time) elemző eljárások. Hozzájárulnak a gyors és megfelelő döntéshozatalhoz, amellyel az ipari léptékű tömeg- és térfogatáramok esetén komoly anyagi megtakarítás érhető el. Ezek, az elektromágneses hullámhossz-tartomány látható (visible, VIS) és közeli infravörös (NIR) tartományát alkalmazó technikák ún. PAT (Process Analytical Technology, folyamatelemzési technológia) eszközök is, azaz a mérésen és az ellenőrzésen túl az optikai jel visszacsatolásával szabályozási funkciókkal is felruházhatók. Ezáltal elérhető az ipar 4.0 mintájára a mezőgazdaság 4.0 szintje, vagyis az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása.

