Az utóbbi hónapokban a hazai állattartókat sújtó madárinfluenza, valamint ragadós száj- és körömfájás járványok miatt kijelölt korlátozásit körzetek feloldása után sajnos még mindig nem lehet teljesen megnyugodni. Továbbra is szükséges a járványvédelem magas szintű és tudatos fenntartása az ágazatok résztvevői számára.
Európa számos országában komoly állategészségügyi kihívást jelentő, nagy gazdasági kárral járó, rég nem látott betegségek ütötték fel a fejüket az elmúlt időszakban, de a már számos országban jelenlévő afrikai sertéspestis (ASP) vírusának házisertés állományokba való átterjedésének lehetősége is aggodalomra ad okot. Több szomszédos országban – így Szlovákiában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban is – igazolták az állategészségügyi hatóságok az ASP jelenlétét házisertés állományokban, de európai viszonylatban távolabb tekintve Görögország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Észtország, Lettország, Lengyelország és Ukrajna is jelentett 2025-ben kitöréseket a területén. A kitörések számát tekintve kimagaslóan magas számban jelentkezett a betegség Romániában (185 megállapított kitörés 2025-ben).
Kérődző fajokat veszélyeztető fertőző betegségek is jelentkeztek az idei évben, melyek közül a legnagyobb jelentőséggel bíró ragadós száj- és körömfájás vírust most nem részletezve (a betegségről itt írtunk korábban: https://babolnat.mazuri.hu/ragados-szaj-es-koromfajas-1-resz/) elsőként – hazai érintettség miatt –a kiskérődzők pestise megbetegedést említjük. Az év korábbi időszakában Romániában, és innen behurcolva hazánkban is azonosították a betegséget (utolsó magyarországi kitörés: 2025.01.31., utolsó romániai kitörés: 2025.03.05.), azonban július hónapban friss kitöréseket észleltek Albánia és Koszovó területén is. Kártételénél fogva felbukkanása mindenképpen jelentőséggel bír, a betegségről a korábbiakban itt írtunk: https://babolnat.mazuri.hu/kiskerodzok-pestise/.
Június-július hónapokban bőrcsomósodás kór (Lumpy skin disease / LSD) jelenlétét igazolták Franciaországban, valamint Olaszországban Szardínia és Lombardia területén. Franciaországban eddig 4, Olaszországban pedig 14 kitörést észleltek szarvasmarha-állományokban. Az olasz hatóság járványügyi nyomozása, valamint a bőrelváltozások jellege alapján arra következtetett, hogy a vírus behurcolása kb. 3 hónappal az első észlelést megelőzően történhetett, de a kór pontos eredete jelenleg még nem tisztázott. A járvány megfékezése céljából mind Franciaország, mind Olaszország (Szardínia területén) a szarvasmarha-állományok preventív vakcinázásának bevezetését tervezi.
A bőrcsomósodás kór, a fent említett betegségekhez hasonlóan bejelentési kötelezettség alá tartozik, kórokozója egy – Capripox genusba tartozó – himlővírus, mely Afrikában endémiásan elterjedt, de a Közel-Keleten, és a balkáni országokban is előfordult. A vírusra a szarvasmarhán kívül fogékony a bivaly is. A kórokozó terjesztésében a vérszívó ízeltlábú rovaroknak van szerepük, az állatok közvetlen érintkezése útján történő terjedés lehetőségével gyakorlatilag nem kell számolni. A beteg egyedeknél láz jelentkezik, valamint romlanak a termelési paraméterek (tejtermelés csökkenése), valamint ezek mellett a szemek és az orrnyílások körül váladék jelentkezik, szerte a testen a bőrben, nyálkahártyákon ödémás duzzanatok alakulnak ki, melyek után hegesedő csomók képződése figyelhető meg. A fertőzött állományokban az elhullás általában viszonylag alacsony, de az átvészelt állatok gyógyulása lassú, lesoványodnak, az elváltozások miatt bőrük értéktelenné válik.
A védekezés elsődleges eszköze a fertőzött állományok (és esetleg kontakt állományok) felszámolása, a terület fertőtlenítése, a kitörés körül a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése, az állatmozgások korlátozása és az esetleges preventív vakcinázás. Fontos az ízeltlábú vektorok elleni hatékony védekezés, különösen a meleg, nedves-párás időben, így a nyári és a kora őszi hónapokban. A betegséggel érintett országoknak jelentős kereskedelmi korlátozásokkal kell szembenézniük, melyek a kártételt tovább növelik. A betegségről további részletek olvashatók: https://portal.nebih.gov.hu/-/amit-a-borcsomosodaskorrol-tudni-kell.
A bőrcsomósodás kór kórokozójával rokon himlővírus (Capripox genus) okoz juhban és kecskében is lázas általános tünetekkel és himlős elváltozásokkal járó megbetegedést. A juh- és a kecskehimlő vírusa is elsődlegesen a saját gazdafajában okoz – különösen fiatal állatokban – magas elhullással járó betegséget. Romániában, a bolgár határhoz közel idén júniusban jelentkezett a betegség 6 telepen, azóta újabb kitörést nem észleltek, de Bulgáriában és Görögországban júliusban is állapítottak meg újabb eseteket. Görögországban a kitörések száma meghaladta a 250-et. Bulgáriában a megbetegedések az ország délkeleti területeire, Görögországban az Égei-tenger partvidékén nagyjából 4-5 régióra korlátozódnak, melyek közül különösen az északi régióban a telepek nagy száma és közelsége, valamint a telepi járványvédelem hiányosságok miatt a betegség gyorsan terjed. Európában a vírus kb. 50 éve nincs jelen, Közel-Keletről, Törökországból behurcolt esetek azonban Görögországban korábban is előfordultak.
A vírus elsősorban aerogén úton, az állatok közvetlen érintkezésével, ragályfogó tárgyakkal vagy akár – a bőrcsomósodás kórhoz hasonlóan – ízeltlábú vektorok útján terjed. A betegség lefolyása juhokban és kecskékben azonos: a légutak hámjából a vírus a véráramba betörve a szervezetben szóródik és légúti nyálkahártyában, emésztőcsőben, belső szervekben, bőrben himlős elváltozást okoz. A beteg állatoknál lázas általános tüneteket követően kötőhártyagyulladás, savós-nyálkás orrfolyás, nyálzás észlelhető, majd generalizáltan az egész testre kiterjedően megjelennek a bőrtünetek, enyhébb esetben csak a gyapjúval nem fedett testfelületen (fej, faroktájék, nemi szervek környezet), valamint a száj-, orr-, és nemi szervek nyálkahártyáján. A göbök később elhalnak, alapjuk kifekélyesedik. Bakteriális szövődmények súlyosbíthatják a kórképet, következtében tüdőgyulladás, tőgygyulladás alakulhat ki, továbbá a gyapjú minősége is számottevően romolhat. A betegséget átvészelő felnőtt állatok termelési mutatói jelentősen csökkennek.
A juh- és kecskehimlő is bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, a védekezés alapvetően a fentiekhez hasonlóan igazgatási intézkedések révén valósul meg.
A felhasznált források jegyzéke elérhető a szerkesztőségben.
Dr. Plachy Melinda
takarmányüzemi állatorvos
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
