A baromfihús iránti kereslet globális növekedésének köszönhetően a baromfiágazat legjelentősebb szegmensét a brojlercsirketermelés képezi, ezért gazdaságosságának vizsgálatát nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A jövedelmezőség javításának eszköze lehet az ivar szerinti tartás és takarmányozás. Brojlercsirkékkel végzett hizlalási kísérletsorozatunk folytatásában az ivari különbségek hatását vizsgáltuk a brojlercsirkék teljesítményére és jövedelmezőségére.
A brojlercsirkék növekedési teljesítményét és vágási kihozatalát számos tényező befolyásolhatja. Ilyen a genetika, az életkor, a különböző környezeti tényezők (pl. takarmányozás, telepítési sűrűség, tartástechnológia) és azok kölcsönhatásai, valamint az ivar (Young és mtsai, 2001; Mehaffey és mtsai, 2006; Abdullah és mtsai, 2010; Lopez és mtsai, 2011). Számos kutatás megerősítette, hogy statisztikailag igazolható különbségek vannak a hím- és nőivarú brojlercsirkék testtömeg-gyarapodásában, takarmányfelvételében és fajlagos takarmányértékesítésében. Ezekben a vizsgálatokban a hímivarú brojlercsirkék nagyobb testtömeg-gyarapodást, takarmányfelvételt, holland brojler indexet (EPEF) értek el a nőivarúakhoz képest (Khatlab és mtsai, 2018; Livingston és mtsai, 2020), valamint egyes tanulmányok kimutatták, hogy a két ivar között a nyersfehérje emészthetőségét illetően is van különbség (Nogueia és mtsai, 2021; Singh és mtsai, 2020).
Fontos megemlíteni, hogy az aktuális, brojlercsirkékkel végzett takarmányozási kísérletekben a bélmikrobiom-összetétele is intenzíven kutatott terület. Ezekben a vizsgálatokban megerősítést nyert a bélmikrobiom-összetételének ivar szerinti különbözősége (England és mtsai, 2023). Az Aviagen ROSS 308-as hibridre kiadott legújabb, 2025-ös tartástechnológiai ajánlása is kitér az ivari különbségekre, az ivar szerinti tartás és takarmányozás jelentőségére. Javaslatuk szerint az állomány egyöntetűsége úgy javítható, ha napos korban a kakasokat és a jércéket külön telepítik, így mindkét ivar hatékonyabban kezelhető takarmányozás, világítás és telepítési sűrűség szempontjából is. Mivel a kakasok gyorsabban fejlődnek, jobb a takarmányértékesítésük és kevesebb zsírt építenek be a jércékhez képest (England és mtsai, 2023), indokolt lehet az ivar szerinti takarmányozási program alkalmazása.
A szakirodalom által leírt tényeket alapul véve az idei évben folytattuk brojlercsirke-takarmányozási vizsgálatainkat, amelyeket a korábbi kísérleti eredményeinkre építettünk.
Kísérletünket 4560 db szexált naposcsibével állítottuk be. A vizsgálatban a telepítési sűrűség, 19 madár/m2 volt. Az Aviagen tenyésztőszervezet ROSS 308 ajánlása szerint az indító fázis takarmányát a 10., a nevelő I. takarmányt a 21., a nevelő II. takarmányt a 30., a befejező takarmányt a 35. életnapig etettük. A madarakat a takarmányozási fázisok váltásakor egyedileg mérlegeltük. A brojlercsirkéket tartástechnológia szempontjából ivaronként külön kezeltük. A takarmányozási koncepció mindkét ivar esetében azonos volt. A kontroll a tenyésztőszervezet ajánlása szerint került összeállításra, a kísérleti takarmány pedig a korábbi brojler vizsgálatainkban továbbfejlesztett, szintetikus aminosav kiegészítéssel, az ajánláshoz képest emészthető aminosavakban átlagosan 10%-kal emelt, nyersfehérje-tartalomban 0,5%-kal csökkentett Platino sorunk volt.
Kísérleti eredményeink értékelése során a tenyésztőszervezet ajánlásához viszonyítva a Platino takarmánysor a kakasoknál és a jércéknél is szignifikánsan nagyobb (p<0,05) 35. napos élősúlyt eredményezett. A kakasok a technológiai súlynál 215 grammal, a jércék pedig 211 grammal nagyobb súllyal zárták a vizsgálatot (1. ábra).
A takarmányfogyasztás és a fajlagos takarmányértékesítés (FCR) alakulását ivar szerint a 2. és a 3. ábra szemlélteti. A 2. ábrán látható, hogy a nevelő I., a nevelő II. és a befejező fázisban a Platino takarmánysorral etetett kakasok 2-3 nappal hamarabb fogyasztották el a kakasokra meghatározott technológia szerint elvárt takarmánymennyiségeket, a befejező fázisban pedig a takarmányértékesítésük hatékonyabb volt a technológiához viszonyítva.
A takarmányfogyasztásra vonatkozóan hasonló tendencia jellemezte a jércéket is, viszont fajlagos takarmányértékesítésben nem volt különbség a tenyésztőszervezet által a technológiában előirányzott értékekhez képest.
A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy kakas esetében a hizlalás befejező szakaszában az ajánláshoz képest emelt táplálóanyag-tartalmú takarmányok etetésének van létjogosultsága, viszont a jércéknél az emelt táplálóanyag-tartalom vélhetően a nagyobb zsírbeépítés miatt már nem jár pozitív hatással a termelési eredményekre. Ezt erősítik meg a tenyésztő szervezet aktuális ajánlásában az ivari különbségekre vonatkozóan tett megállapítások is. Ezek alapján indokolt lehet a jércéket az olcsóbb befejező takarmányra hamarabb átállítani. Ennek jövedelmezőségi mutatókra gyakorolt hatását további vizsgálatokban fogjuk értékelni.
Ökonómiai számításainkat illetően 1 kg élősúly átlagos takarmányozási költsége a jércéknél kezeléstől függetlenül nagyobb volt a kakasokhoz képest. Ezt erősíti meg a 4. ábra is, amely 1 kg élősúly átlagos takarmányozási költségét és a fajlagos takarmányértékesítés változását ivaronként együttesen szemlélteti.
A technológiai ajánlás és a Platino takarmánysorunkkal elért eredmények kapcsán egyaránt elmondható, hogy a kakasok a jércékhez képest jobb fajlagos takarmányértékesítést értek el. A Platino sor etetésével szignifikánsan jobb fajlagos takarmányértékesítést értünk el az ajánláshoz képest (4. ábra: kakas: 1,35 vs. 1,41; jérce: 1,39 vs. 1,43). Fontos azt is kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a Platino sor takarmányai fajlagosan drágábbak voltak az ajánlásban szereplő takarmányokhoz képest, 1 kg élősúly átlagos takarmányozási költsége kakasnál és jércénél egyaránt 3,5 Ft-tal kisebb volt a ROSS 308 ajánlás alapján meghatározott költségekhez viszonyítva.
A maximális profitra való törekvés érdekében a takarmányozási kísérletek kiértékelésének elengedhetetlen része a gazdaságossági számítás, amely az egyes kezelések fedezettermelő képességét is magában foglalja. Az állattartó gazdaságok számára a további termelési költségeket is figyelembe véve (élőállat, energia, munkabér, gyógyszer, alomanyag) a legnagyobb fedezetet biztosító takarmányozási koncepció biztosítja a legmagasabb profitot.
A fedezeti összeget (árbevétel-takarmányozási költség) vizsgálva (5. ábra), 19 db/m2 telepítési sűrűség mellett a ROSS 308 ajánlás alapján 1 négyzetméterre kalkulált fedezeti összeg tekintetében a kakasok 450 Ft-tal magasabb fedezetet termelnek a jércékhez képest. A Platino takarmánysor etetésénél ez az összeg 960 Ft volt. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a Platino sor etetése mindkét ivar esetében a fedezet növekedését eredményezte, kakasnál 1170 Ft-tal, jércénél 1260 Ft-tal volt magasabb az egy négyzetméteren elérhető fedezeti összeg a ROSS 308 takarmánysorához képest.
Összefoglalásként elmondható, hogy a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. a termelési eredmények javítása mellett a gazdasági hatékonyság növelésére is nagy hangsúlyt fektet, hozzásegítve ezáltal állattartó partnereit az ökológiailag és biológiailag egyaránt hatékony, az aktuális piaci viszonyokhoz leginkább illeszkedő brojlercsirke-tartás megvalósításához. Saját vizsgálataink megerősítették a szakirodalom által leírtakat, indokoltnak tartjuk az ivarok közötti különbségeket eltérő takarmányozási koncepciókkal tovább vizsgálni a jövedelmezőség növelése érdekében.
Dr. Juhász Anita
termékmenedzser
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Kovács Péter
agrárközgazdász
