A modern brojlercsirke genetikák intenzív növekedési erélye és takarmányértékesítő képessége jelentős mértékben növelte az igényt az állatok táplálóanyag-szükségletét a jövedelmezőség figyelembevétele mellett is precízen kielégítő takarmányreceptúrák iránt. Ez magában foglalja az egyes alapanyagok emészthető aminosav-tartalmának pontos ismeretét.  Ezen paraméterek meghatározására gyors és hatékony eszköz lehet a közeli infravörös spektroszkópia (Near Infrared Spectroscopy, NIRS) alkalmazása a brojlercsirkék gyakorlati takarmányozásában. Irodalmi áttekintés Az aminosavak pontos ismerete alapvető a gazdaságos termeléshez, mivel a nem megfelelő aminosav-ellátottság közvetlenül rontja az állatok növekedési teljesítményét, a takarmányhasznosítást és a húskihozatalt. A brojlercsirkék takarmányainak összeállításakor elterjedt gyakorlat az endogén veszteséggel korrigált standardizált ileális emészthető (SID) aminosavakra történő formulázás, mivel ez a megközelítés pontosabb képet ad az aminosavak hasznosulásáról (Stein és mtsai., 2007). Az emészthető aminosav-alapú formulázás jelentős környezeti előnyökkel is jár. A fehérjetúletetés csökkentésével mérséklődik a nitrogénürítés, így mérsékelhető a baromfitartás környezeti terhelése is (Nahm, 2007). A SID aminosavakra történő optimalizálás gazdasági előnye is jelentős, mivel a fehérjeforrások általában a takarmány legdrágább komponensei.

A pontos aminosav-optimalizáció lehetővé teszi a költséghatékony formulázást anélkül, hogy a teljesítmény romlana. Ez a metodika azonban kihívást jelenthet különösen az iparilag feldolgozott alapanyagoknál/melléktermékeknél (extrahált szójadara, extrahált repcedara és naparaforgódara stb.), mivel ezek fehérjetartalma és ezáltal az egyes aminosavak emészthetősége is változó. Az egyes adatbázisokban elérhető emészthetőségi együtthatók ugyanis a fent említett varianciát korlátozottan veszik figyelembe, nem tudják valós időben lekövetni azt, pedig a takarmányozás gyakorlatából jól ismert tény, hogy a különböző takarmány-alapanyagok aminosav-emészthetőségét számos tényező befolyásolhatja. Ilyen többek között a feldolgozási technológia, az antinutritív anyag- és rosttartalom, a fehérjék szerkezete, valamint a hőkezelés. Ha az említett alapanyagokat külön értékeljük, elmondható, hogy az extrahált szójadara a brojlercsirkék takarmányában a legnagyobb mennyiségben alkalmazott fehérjeforrás. A szójadara aminosav-emészthetősége általában magas (85–92%), azonban a túlzott hőkezelés csökkentheti a lizin hasznosulását (Parsons és mtsai., 1992). Az extrahált napraforgódarának magas rosttartalma miatt kisebb az aminosav-emészthetősége, különösen a lizin és a treonin esetében (Ravindran és mtsai., 2005). A standardizált ileális emészthetőségi adatok alapján az összes lizin mintegy 82%-a, míg az összes treonin körülbelül 76%-a tekinthető emészthetőnek. Az extrahált repcedarát értékelve megállapítható, hogy a lizin standardizált ileális emészthetősége brojlercsirkében hozzávetőlegesen az összes lizin 78–83%-a, míg a treonin 72–78%-a, a metionin 84–88%-a áll rendelkezésre emészthető formában. A standardizált ileális aminosav-emészthetőségre vonatkozóan (ahogy az a szakirodalmi forrásokból is látható) nagy variancia jellemző, így szükség van olyan precíziós eszközök alkalmazására, amelyek valós időben képesek lekövetni az egyes, aktuálisan a gyártásban felhasznált alapanyagtételekre vonatkozó változékonyságot. Erre jelenthet megoldást a közeli infravörös spektroszkópia elvén működő gyorsvizsgálati készülékek alkalmazása az alapanyagok aminosav-tartalmának meghatározásánál. A NIR technikát a takarmányiparban kezdetben a klasszikus Weendei paraméterek – szárazanyag-,  nyersfehérje-, nyerszsír-, nyersrost-, hamutartalom – gyors meghatározására alkalmazták, azonban az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően új dimenzió nyílt meg az aminosavak, különösen az emészthető aminosavak predikciójában. A NIR technika legnagyobb előnye a laboratóriumban végzett nedveskémiai vizsgálatokkal szemben, hogy gyorsan, vegyszermentesen és költséghatékonyan képes nagy mennyiségű minták valós idejű vizsgálatára, így támogatva a folyamatos gyártásközi ellenőrzést és a gyors döntéshozatalt. Mindezek mellett költséghatékony megoldást is biztosít a takarmány-alapanyagok analízisére, amely különösen előnyös a nagy mennyiségű minták kezelésekor. Összességében a NIR technika jelentős mértékben hozzájárulhat a takarmányformulázás pontosságának növeléséhez, elősegítve ezzel a brojlercsirke-előállítás gazdaságosságának javítását (Shurson és mtsai., 2021). A fentiek alapján saját vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk az Aviagen Ross 308 ajánlás, valamint az AminoDAT adatbázisban meghatározott aminosavarányok és a NIR mérési eredményekre alapozott formulázással készített takarmányok hatását a brojlercsirkék naturális mutatóira, valamint a termelés gazdaságosságára és jövedelmezőségére. Saját vizsgálat A vizsgálatot ROSS 308 genotípusú kakasokkal végeztük 19 madár/m² telepítési sűrűség mellett. A napos madarak átlagsúlya 40 g volt. A kísérlet során 3 kezelést állítottunk be (n=769 kakas/kezelés) és 4 fázisú takarmányozást alkalmaztunk. A kontroll kezelés takarmányait az Aviagen tenyésztőszervezet aktuális ajánlásának megfelelően állítottuk össze. Az AminoDAT kezelés receptúráit az AminoDAT adatbázisban meghatározott aminosavarányok figyelembevételével készítettük el. Ennél a kezelésnél a felhasznált alapanyagok aminosavértékeit nem változtattuk, a formulázó programban rögzített értékekkel számoltunk. Az AminoNIR kezelésben a főbb energia- és fehérjehordozó komponensek (kukorica, búza, extrahált szójadara, extrahált napraforgódara) SID aminosavtartalmát NIR mérési eredmények alapján optimalizáltuk, a takarmányokat az AminoDAT ajánlása szerint SID aminosavakra formulázva állítottuk össze. Az Aviagen tenyésztőszervezet által meghatározott ROSS 308 ajánlás és az AminoDAT ajánlás összehasonlítását takarmányozási fázisonként az 1. táblázat foglalja össze. Eredmények és értékelésük A hizlalás során az AminoDAT ajánlásnak és az AminoNIR kezelésnek is statisztikailag igazolható hatása volt a befejező fázis végén mért súlyokra a kontrollhoz képest (2498 g vs. 2572 g vs. 2579 g; p<0,05). Ezeket az eredményeket a 1. ábra szemlélteti. A fajlagos takarmányértékesítésre az AminoDAT ajánlás alapján formulázott takarmányoknak nem volt hatása a teljes turnus során, viszont az AminoNIR eredmények alapján formulázott takarmányok szignifikánsan javították azt (p<0,05) (2. ábra). Jövedelmezőségi számítások A kísérletben vizsgált kezelések közül a hizlalás végére 1 kg élősúly átlagos takarmányozási költsége az AminoDAT ajánlása esetében 3,2 Ft-tal nőtt, az AminoNIR mérési eredmények alapján formulázott kezelésnél pedig 3,9 Ft-tal csökkent a kontrollhoz képest (3. ábra). A maximális profitra való törekvés érdekében a takarmányozási kísérletek kiértékelésének fontos része a jövedelmezőség számítása, amely magában foglalja az egyes kezelések fedezettermelő képességét. Az állattartó gazdaságok számára a további termelési költségeket is figyelembe véve (élőállat, energia, munkabér, gyógyszer, alomanyag), az 1 négyzetméteren legnagyobb fedezetet biztosító takarmányozási koncepció biztosítja a legmagasabb profitot. A fedezeti összeg alatt jelen értékelésben a takarmányköltséggel csökkentett árbevételt értjük, a kalkulációkat pedig az aktuális vágócsirke árral (413 Ft/kg; 2026. 8. hét) végeztük. Az 1 m²-en elérhető fedezeti összeget az AminoDAT ajánlásának alkalmazása 77 Ft-tal, az AminoNIR eredmények alapján formulázott takarmányok viszont 480 Ft-tal növelték a kontrollhoz képest (4. ábra).   Következtetések és javaslatok A saját vizsgálatok során mért eredményeket értékelve megállapítható, hogy az AminoDAT ajánlásnak megfelelő emelt aminosaviszintek a hizlalási végsúlyt növelték ugyan, jövedelmezőségi szempontból azonban nem bizonyultak hatékonyabb koncepciónak a kontroll takarmányokhoz képest. A NIR mérési eredmények alapján formulázott takarmányok viszont (javuló naturális eredmények mellett) a takarmányozási költségeket mérsékelték, a jövedelmezőséget javították. A jövőre vonatkozóan szeretnénk megvizsgálni ennek a koncepciónak a hatását a takarmányozási költségek további optimalizálása mellett nagyobb melléktermékhányadú receptúrák esetében is. Összefoglalás Összefoglalásként megállapítható, hogy saját vizsgálati eredményeink megerősítették, hogy az egyes alapanyagok emészthető aminosavtartalmának NIR technikával történő meghatározása a termelés hatékonyságát jövedelmezőségi szempontból is javítja. A takarmánygyártásban alkalmazott precíziós eszközök előnye tehát a brojlercsirke-előállításban a termelés szintjén a gazdasági eredményeket illetően is megmutatkozik.  

Dr. Juhász Anita termékmenedzser Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Dr. Kovács Péter agrárközgazdász