Az állattenyésztési ágazat fenntarthatósága napjaink egyik legösszetettebb és legsürgetőbb kihívása. A szélsőségessé váló időjárás, az inputanyagok drágulása, valamint a környezeti terhelés csökkentésére irányuló társadalmi és szabályozási elvárások egyaránt arra késztetik a termelőket, hogy új alapokra helyezzék a megszokott rendszereket, stratégiáikat. Különösen igaz ez a sertés-, valamint a tejelő szarvasmarha tartásra, ahol a takarmányozás nemcsak a költségek döntő hányadát adja, hanem a teljes termelési lánc karbonlábnyomának is meghatározó tényezője. A fenntartható működés felé vezető egyik lehetséges út a lokálisan előállított takarmánybázis megerősítése. Az adott termőhelyhez és klimatikus viszonyokhoz adaptált növények termesztése csökkenti a hozamkockázatot, miközben mérsékli a szállításból és az inputfelhasználásból adódó környezeti terhelést. Ezzel párhuzamosan kiemelkedő jelentőségűvé válik az olyan feldolgozási eljárások alkalmazása, amelyek alacsony energiaigény mellett, minimális veszteséggel képesek hasznosítani a megtermelt növényi biomasszát. E gondolat mentén indított közös kutatás-fejlesztési projektet a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Bóly Zrt. és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar. A projekt központi eleme egy olyan innovatív takarmányozási koncepció kidolgozása, amely a szójanövény teljes biomasszájának hasznosítására épül. A megközelítés lényege, hogy a növényt nem csupán a termésére alapozva értékeljük, hanem a vegetatív (szár, levél) és generatív (termés) részek együttes fehérjehozamát vesszük figyelembe, mindezt úgy, hogy erjesztett tömegtakarmányt állítunk elő belőle.

A megfelelő fenológiai fázisban történő betakarítás lehetővé teszi, hogy egy stabil, jól erjeszthető és emészthető, magas biológiai értékű takarmányt állítsunk elő. Ez a fermentált tömegtakarmány a sertések nedves takarmányozási rendszereiben, valamint a kérődző állományok hagyományos tömegtakarmány-bázisában is hasznosítható. Utóbbinál annál is inkább, hiszen a hazai tejelő szarvasmarha ágazat kifejezetten nagymértékben függ az importra szoruló fehérjetakarmányoktól, ezért ez a törekvés mérsékelheti az ebből fakadó kitettséget. A szójaszilázs nyersfehérje-tartalma a lucernaszenázshoz hasonló, szárazanyag-tartalomra vetítve jellemzően 15–20% között alakul, így a szója alkalmas lehet a lucernaszenázsok részleges kiváltása is. Ezen túlmenően a lucerna termesztéséhez és tartósításához számos kihívás is tartozik (időjárás-érzékeny betakarítás, veszteségek), így a szójaszilázs szerepe termesztéstechnológiai szempontból is felértékelődhet. Általánosságban megállapítható, hogy a szójanövény kis fermentálható szénhidráttartalma miatt önmagában, zölden betakarítva nehezen erjed. A megfelelő erjedéshez kiemelten fontos tehát ennek a paraméternek is a figyelembevétele. Mivel előzetes vizsgálataink jelentős eltéréseket mutattak a cukortartalom vonatkozásában az egyes szójafajták között, a fajtaválasztásnál ez is szelekciós szempont volt. Mindemellett magas keményítőtartalmú szubsztrátok (kukorica/cirok) hozzáadásával is támogatjuk a megfelelő erjedést. A kukorica kiváló fermentációs alapanyag, ugyanakkor termesztése az egyre gyakoribb aszályok miatt sok térségben bizonytalanná vált, ezzel együtt a cirok viszont kezd hazánkban is teret nyerni. Alternatívaként ezért került a vizsgálatok fókuszába a szemes cirok, amely kiemelkedő szárazságtűrő képességgel rendelkezik, és gyengébb adottságú talajokon is biztonságosan termeszthető. A cirok jó alkalmazkodóképessége, alacsonyabb vízigénye és stabil hozama miatt hosszú távon is megbízható alapot jelenthet a takarmány-előállításban. Céljaink között szerepel annak az állapotnak a meghatározása, amikor a szója teljes biomasszája a lehető legnagyobb fehérjehozamot biztosítja. Ezzel párhuzamosan különböző arányú keverékekben vizsgáljuk a cirok és a kukorica adagolását annak érdekében, hogy kialakítsuk az erjedés szempontjából legkedvezőbb összetételt. A projekt végső célja túlmutat egy-egy takarmányreceptúra kidolgozásán. A fejlesztés egy komplex technológiai megközelítés létrehozására irányul, amely magában foglalja a növénytermesztést, a betakarítást, a fermentálást, valamint a takarmányozási alkalmazást is. A fejlesztés során a fermentált takarmányok értékelése több lépcsőben történt. A munka első fázisaként kisparcellás vizsgálatokat végeztünk, ahol négy szójafajtánál négy betakarítási időpont hatását vizsgáltuk a zöldhozamra, a fehérjehozamra és a rostösszetételre. Ezt erjesztési vizsgálatok követték, ahol meghatározásra került az egyes minták szárazanyag-, nyersfehérje- és az ADF-NDF-tartalma, továbbá a pH-értékek, az ammónia-koncentráció és az illózsírsav profilok elemzése is sorra került. A fejlesztés egyik kiemelt eredménye lehet a Bóly Zrt. munkatársainak köszönhető növénynemesítésből megvalósuló új, nagy zöldtömeg- és cukortartalmú szójafajta bevezetése, amely kifejezetten alkalmas fermentált takarmány előállítására. Ez nagy lépést jelenthet a hazai fehérjenövény-termesztés erősítésében, valamint az importált fehérjeforrások részleges kiváltásában. A kutatás jelentősége a fenntarthatósági szempontok mentén válik igazán hangsúlyossá. A sertés- és szarvasmarha-tartás karbonlábnyomának jelentős része a takarmányozáshoz köthető, ezért minden olyan innováció, amely a takarmány-előállítás és -hasznosítás hatékonyságát javítja, közvetlen hatással van az egész termelési lánc környezeti terhelésére. A teljes növényi biomassza hasznosítása csökkenti a „hulladékká” váló növényi részek arányát, így hozzájárul a körforgásos gazdálkodás erősítéséhez. Összességében a bemutatott fejlesztési irány egy olyan komplex, több szakterületet integráló megközelítést képvisel, amely egyszerre szolgálja a növénytermesztés és az állattenyésztés érdekeit. A szójafajtákra alapozott fermentált takarmányozási rendszer gyakorlati alternatívát kínál a sertés-, valamint a tejelő szarvasmarha állományok fenntarthatóbb ellátására. A projekt eredményei hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképesebb, ellenállóbb és környezetkímélőbb pályára álljon.

Hatvan Zoltán junior termékmenedzser Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.