A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. és a Bonafarm Mezőgazdaság Sertéságazata idén is kiállítóként vett részt a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen. A hazai agrárium egyik legjelentősebb szakmai eseménye kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy vállalatunk közvetlenül találkozzon partnereivel, állattenyésztőkkel és az ágazat meghatározó szereplőivel. A háromnapos rendezvény során standunk számos érdeklődőt fogadott, akik megismerhették korszerű takarmányozási megoldásainkat, termékportfóliónkat és szakmai szolgáltatásainkat. Kollégáink személyes konzultációk keretében mutatták be azokat a gyakorlati megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak az állattenyésztés hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. A kiállítás számunkra nemcsak termékbemutatót jelentett, hanem valódi szakmai találkozási pontot is. Kiemelten fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok erősítését, partnereink aktuális kihívásainak megismerését és a közös gondolkodást az agrárium jövőjéről.

A rendezvény hagyományaihoz kapcsolódva vállalatunk idén is különdíjakkal ismerte el a hazai állattenyésztés kiemelkedő szereplőit. Szarvasmarha-tenyésztés kategóriában a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. részesült elismerésben, sertés kategóriában Hevesi István munkáját díjaztuk, míg juhtenyésztésben Teklovics Ákos vehette át a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. különdíját. A díjazottakkal készült beszélgetések hamarosan vállalatunk weboldalán is olvashatók lesznek. A szakmai együttműködések és az utánpótlás támogatása szintén fontos szerepet kapott idei jelenlétünk során. Büszkén támogattuk az Agrárszakképző Intézmények Országos Gazdászversenyét, ahol tizenhárom magyarországi agrárszakképző intézmény tanulói csapata mérte össze tudását. Hiszünk abban, hogy az agrárium jövője a jól képzett, elhivatott fiatal szakembereken múlik, ezért kiemelten fontos számunkra a következő generáció szakmai fejlődésének támogatása. Jövőbe mutató gondolatok a megnyitón A rendezvény megnyitóján Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok mára a hazai agrárium egyik legrangosabb szakmai eseményévé vált. Beszédében kiemelte: a kiállítás egyszerre jelképezi a hagyományok tiszteletét, a szakmai tudást, valamint az innováció és a megújulás iránti elkötelezettséget. Rámutatott arra is, hogy az állattenyésztési ágazat napjainkban számos kihívással néz szembe — a gazdasági és piaci bizonytalanságoktól kezdve az időjárási szélsőségeken át a technológiai és állategészségügyi elvárásokig —, amelyek kezelésében kulcsszerepe van a magyar gazdák szakmai tudásának, kitartásának és alkalmazkodóképességének. Külön hangsúlyt kapott az állattenyésztés társadalmi és gazdasági jelentősége, valamint az a felelősségvállalás, amelyet az ágazat szereplői nap mint nap tanúsítanak. Antal Gábor kiemelte: az állattenyésztés nem csupán termelési ágazat, hanem hosszú távú gondolkodást, elhivatottságot és generációkon átívelő szakmai kultúrát igénylő hivatás. A megnyitóbeszéd fontos üzenete volt az összefogás és az együttműködés szerepe is. A rendezvény lehetőséget biztosít arra, hogy a tenyésztők, termelők, kutatók, szakmai szervezetek és piaci szereplők megosszák tapasztalataikat, megismerjék az új technológiai megoldásokat, és közösen keressenek válaszokat az agrárium jövőjét érintő kérdésekre. Agrárpárbeszéd és közös felelősség

A rendezvényen Dr. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is köszöntötte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok nemcsak szakmai szempontból kiemelkedő esemény, hanem a város egyik legjelentősebb turisztikai rendezvénye is, amely évről évre megtölti a helyi és környékbeli szálláshelyeket, és jelentős szerepet játszik a térség gazdasági életében. Kiemelte Hódmezővásárhely több évszázados mezőgazdasági hagyományait, valamint azt, hogy a város életében ma is meghatározó szerepet tölt be az agrárium és a mezőgazdasági felsőoktatás. Büszkeséggel szólt a település történelmi értékeiről és egyedi mezővárosi hangulatáról is, amely a rendezvény résztvevői számára is különleges környezetet biztosít. A polgármester beszédében kitért az agrárium előtt álló aktuális kihívásokra is, különösen a klímaváltozás, a vízmegtartás és a gazdasági nehézségek kérdésére. Hangsúlyozta, hogy ezekre a problémákra csak közös szakmai együttműködéssel és felelős gondolkodással lehet hosszú távú megoldásokat találni. A tudás szerepe a jövő agráriumában

Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) dékánja beszédében az agrár-felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudásátadás kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az intézmény immár 158 éve szolgálja folyamatosan a hazai agráriumot oktatási, kutatási és innovációs tevékenységével, ami napjaink gyorsan változó gazdasági, biológiai és klimatikus környezetében különösen nagy felelősséget jelent. Hangsúlyozta, hogy a modern agrár-felsőoktatás ma már túlmutat a hagyományos diplomaoktatáson: a piaci igényekhez igazodó szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú képzések és gyakorlati tudásátadó programok egyre nagyobb szerepet kapnak. Kiemelte, hogy a tudás ma a mezőgazdaság egyik legfontosabb „termelőeszköze”, amely elengedhetetlen az alkalmazkodóképesség és a versenyképesség fenntartásához. Beszédében kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények akkor válnak igazán értékessé, ha azok a gyakorlatban is hasznosítható innovációként jelennek meg a gazdálkodók számára. Ennek érdekében különösen fontosnak nevezte a folyamatos szakmai párbeszédet az oktatási, a tudományos és a vállalati szereplők között. A klímaváltozás kihívásait érintve hangsúlyozta az alkalmazkodóképesség és a tudásalapú mezőgazdaság jelentőségét. Példaként említette egy szárazgazdálkodási központ létrehozásának kezdeményezését, amely a Kárpát-medence agrárszereplőinek együttműködésével segítheti a jövő kihívásaira való felkészülést. Kiemelte, hogy az esemény kiváló alkalmat biztosít a gyakorlati tapasztalatcserére és a személyes szakmai konzultációkra. Innováció és alkalmazkodás a mezőgazdaságban Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora köszöntőjében kiemelte, hogy az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok évről évre meghatározó szakmai találkozóhelyet biztosítanak az agrárium szereplői számára. Hangsúlyozta, hogy különösen nagy jelentősége van annak, hogy a tavalyi, állategészségügyi okok miatt elmaradt rendezvényt követően idén ismét sikerült megszervezni a kiállítást, amely iránt kiemelkedő érdeklődés mutatkozott.

Beszédében méltatta a szervezők azon törekvését, hogy a rendezvény nemcsak a jelen kihívásaira reagál, hanem a jövő mezőgazdaságának fejlődését is szem előtt tartja. Ennek egyik fontos elemeként emelte ki az egyetemek és kutatóintézetek aktív jelenlétét, amelyek a legkorszerűbb tudás, innováció és gyakorlati megoldások bemutatásával járulnak hozzá az agrárium fejlődéséhez. Kiemelte, hogy a kedvező természeti adottságok önmagukban már nem elegendőek a versenyképes, 21. századi mezőgazdaság megteremtéséhez. Szükség van tudásalapú működésre, együttműködésekre és innovációkra. Fontosnak tartotta, hogy az oktatás, a kutatás, a vállalkozások és a gazdálkodók közös platformon, egymással együttműködve dolgozzanak a mezőgazdaság fejlesztésén. Gyuricza Csaba hangsúlyozta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jelentőségét is, különösen a talajművelési gyakorlatok, a vízmegtartás és a fenntartható gazdálkodás területén. Véleménye szerint a mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy mennyire lesz képes az ágazat nyitni az új szemléletek, technológiák és együttműködési formák felé. Beszéde zárásaként három kulcsterületet emelt ki: a korszerű agrárszakember-képzést, a termelői együttműködések erősítését, valamint az alkalmazkodóképesség fejlesztését. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások egyben lehetőséget is jelentenek arra, hogy tudásalapú, innovatív és fenntartható agrárium épüljön Magyarországon. Az agrárium jövője az együttműködésben rejlik

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter megnyitó beszédében az együttműködés, a felelősségvállalás és a szakmai párbeszéd jelentőségét emelte ki a magyar agrárium jövője szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság előtt álló kihívások — legyen szó az aszályhelyzetről, a piaci nehézségekről vagy az állattenyésztést érintő gazdasági problémákról — csak közös gondolkodással és összefogással kezelhetők eredményesen. Kiemelte, hogy a modern agrárium sikeres működésének alapja az együttműködés, amelyben valamennyi szereplőnek — a gazdálkodóknak, szakmai szervezeteknek, intézményeknek és az agrárirányításnak — közösen kell meghatároznia a fejlődés irányait. Hozzáfűzte: a tudás, az innováció és a gyakorlati tapasztalatok hasznosítása nélkülözhetetlen a versenyképes és fenntartható mezőgazdaság megteremtéséhez. Beszédében külön kitért arra is, hogy az agrárium és az élelmiszer-gazdaság nemcsak gazdasági kérdés, hanem társadalmi felelősség is, hiszen a hazai élelmiszerbiztonság alapjait teremti meg. Ennek érdekében fontosnak nevezte a gazdatársadalommal való folyamatos, nyitott együttműködést és a közös megoldáskeresést. Bóna Szabolcs az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat a magyar állattenyésztés ünnepének nevezte, amely évről évre lehetőséget biztosít a szakmai kapcsolatok erősítésére, a tapasztalatcserére és a jövő kihívásainak közös megvitatására. Partnerség és fejlődés Az idei Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ismét megerősítették, hogy a magyar agrárium fejlődésének alapja az innováció, a szakmai együttműködés és a gyakorlati tudás megosztása. Büszkék vagyunk arra, hogy a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. aktív szereplőként lehet jelen ezen a meghatározó szakmai fórumon. Köszönjük üzleti és szakmai partnereinknek, valamint minden érdeklődőnek, hogy meglátogatták standunkat. Bízunk benne, hogy a rendezvényen folytatott szakmai beszélgetések hosszú távú együttműködésekkel és közös sikerekkel folytatódnak tovább.

Lábszky Edina Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.