A Per-Form Hungária Kft. 2025. áprilisában rendezte meg Élelmiszer- és Takarmányanalitikai Szemináriumát Budapesten. A rendezvényen előadóként való részvételre a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. is felkérést kapott, Szijj Katinka és Borbély Fédra kolleganőnk mutatta be az in-line NIR technológia gyakorlati alkalmazásának ökológiai és ökonómiai jelentőségét a precíziós takarmánygyártásban.
Szijj Katinka a nagyigmándi és az újszászi takarmánykeverő üzemeinkben működő in-line rendszerek elméleti és gyakorlati hátterét ismertette, kiemelve az általunk vizsgált biológiai rendszerekben (alapanyagok és takarmánykeverékek) rejlő változékonyság folyamatos monitorozásának fontosságát. Borbély Fédra gyakorlati példákon keresztül világította meg az alkalmazott technológia ökonómiai és ökológiai jelentőségét. Bemutatta, hogy az egyes alapanyagok nyersfehérje-tartalmában tapasztalható variancia folyamatos lekövetése a takarmányreceptúrázás oldaláról milyen hatással van a takarmányozási költségekre, de a technológia alkalmazásának jelentőségét saját vizsgálataink alapján a sertéstartók szemével is értékelte. Számításai során a malacnevelés starter fázisát (44-65. életnap vette alapul) és 1% nyersfehérje-hiány (17,5% vs. 16,5%) teljesítményre és árbevételre gyakorolt hatását mutatta be. A téma ökológiai aspektusát pedig a hizlalás során a termelési eredmények szinten tartása mellett etetett, csökkentett nyersfehérje-tartalmú (emészthető aminosavtartalomra optimalizált) takarmányok nitrogén-felvételre gyakorolt hatását bemutatva prezentálta.
A program rendkívül színes volt, sok tudományterületet és témát érintett. A megnyitó után Davide Fracasso a Perten képviseletében egy rövid bemutatót tartott a vállalat történetéről, valamint ismertette a termékportfoliót kiemelve a legújabb műszerüket, a LactoScope-ot.
A Budapesti Műszaki Egyetem NIR Spektroszkópiai Csoportját Dr. Gergely Szilveszter (csoportvezető, egyetemi docens, NIR Spektroszkópia Csoport BME) képviselte, aki a hidropónikus vertikális farmokban termesztett növények és vetőmagjaik optikai spektroszkópiai vizsgálatairól számolt be. A hidropónikus növénytermesztés során a növény ültetése nem a talajba történik, hanem tápfolyadékot használnak. Ennek egyik nagy előnye az, hogy vegyszermentesen kivitelezhető. Ez a trend nagyon népszerű és gyorsan terjed az Egyesült Államokban, ahol több helyen már hidropóniás farm konténerek is megtalálhatóak az áruházláncokban.
A BME Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport munkájába pedig Dr. Tömösközi Sándor (csoportvezető, egyetemi docens, Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport BME) adott betekintést, aki a reológiai vizsgálati módszerek alkalmazását mutatta be a gabonaminősítésben és a kutatásfejlesztésben. Az előadás első felében kitért többek között a búzaminőség fontosságára. A búza minősége egyértelműen befolyásolja a dagasztást, a nyújtást, a gázvisszatartást, valamint a vízfelvételt is. Rozs és zab esetében a rosttartalom jelentőségére hívta fel a figyelmet. Utóbbinál említést tett a hőkezelés mértékéről is, mert az befolyásolja a viszkozitást. Az előadás második részében a gluténmentes mátrixok vizsgálatát mutatta be, amihez köles- és hajdinalisztet használt.
Dr. Elek János (ügyvezető, tulajdonos, tudományos tanácsadó, Science Port Kft.) „Egy új remény, új típusú élelmiszerek és összetett tesztanyagok analízise toxicitás vizsgálatokban” című előadásában a NIR és Reflexiós UV Spektroszkópia alkalmazását ismertette. Előadásában elmondta, hogy új típusú élelmiszernek számít minden olyan termék, amely 1997 májusa előtt nem került fogyasztásra jelentős mennyiségben (pl. lárvadarálék). Ezen a téren végzett kutatásuk azért is fontos, mert a gyártók célja termékeik EU-s piacon történő értékesítése. Az uniós hatóságok is nagy figyelmet fordítanak ezekre az új típusú élelmiszerekre, hogy azok a vásárlók számára is biztonsággal fogyaszthatók legyenek.
Gecse Alexandra (laboratóriumvezető, Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.) a keményítőgyártás alapanyag- és késztermékvizsgálatában alkalmazott eszközöket és módszereket mutatta be. A vállalatnak két NIR műszere van (egy az üzemben, egy pedig a laborban), mellyel a búza nedvesség- és fehérjetartalmát mérik. A műszerhasználatuk teljesen eltér az előző kutatásokban használt trendtől, mert itt nem maga az érték a fontos, hanem annak növekvő vagy csökkenő tendenciája.
A műszeres analitika iránt érdeklődők is találtak a programban kedvükre való előadást. Tölgyesi Ádám (K+F laboratóriumvezető, MTA köztestületi tag) a Mertcontrol Hungária Kft. képviseletében a szerbtövis toxinjának, a karboxi-atraktilozidnak meghatározását mutatta be szójából, LC-MS/MS technikával. A szerbtövis (Xanthium spinosum) horgas szőrű termése a gazdasági haszonállatokra nézve rendkívül toxikus, karboxi-atraktilozid-tartalma a 5000 ppm-et is elérheti. Szennyezett szójamintában tisztaságvizsgálat alapján 0,1-1,3% közötti szennyezettséget állapítottak meg, a toxintartalomra 0,25-0,50% közötti értékeket mutattak ki.
Buzás Henrietta, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. munkatársa pedig a tehéntej fehérjefrakcióinak mennyiségi kimutatására HPLC-DAD technikával fejlesztett módszerüket ismertette. A vizsgálatot A2-es tejből végezték, amelynek élelmiszeripari jelentősége napjainkban felértékelődött, mivel tejfehérje-érzékenyek is fogyaszthatják. Az A2-es tej a β-kazein egy bizonyos formáját, az úgynevezett β-kazein A2-t tartalmazza, a β-kazein A1 forma helyett. A kettő közötti detektálható eltérést az aminosavlánc különbözősége adja. A β-kazein A1 formájában a hisztidin, míg az A2 formájában a prolin található az aminosavlánc 67. helyén.
A színvonalas rendezvény egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek levezetője Dr. Tömösközi Sándor (csoportvezető, egyetemi docens, Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoport BME), témája pedig a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása volt. Kérdésként merült fel, hogy a teljes kiőrlésű termékek biztonsággal fogyaszthatók-e és hogy táplálkozás-élettani szempontból milyen pozitív hatásuk van az emberi szervezetre. A beszélgetés végére kirajzolódott a kép, miszerint a magas rosttartalom miatt pozitív hatással vannak az emésztőrendszerre, illetve magas ásványianyag- és vitamintartalmuk is jótékony hatással bír. A hátrányoknál említésre került, hogy magas lehet a toxintartalmuk és akár mezőgazdasági permetszereket is tartalmazhatnak. Összességében azonban nem kell félnünk, mert az Európai Unió és a hazai jogszabályok is szabályozzák ezeket a termékeket, és a gyártók is odafigyelnek, hogy biztonságos terméket állítsanak elő.
Széles Fanni
NIR mérnök
Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
